HETI SZAKASZ JÚLIUS 2.-TÓL
SLÁH-LEKHÁ
„Így szólt az Örökkévaló Mózeshez: Küldj férfiakat, hogy kikémleljék Kánaán földjét, amelyet Izrael fiainak adok, minden ősi törzséből egy-egy férfiút küldjetek” (Mózes IV. könyve, 13. fejezet 2-3. vers). Soros heti szakaszunk a bibliai kémek (valójában hírszerzők) történetét jól ismert tartalmazza. A hírszerzők teljesítették feladatukat, ám végül mégis — egyes elkeserítő hírek hallatán — lázadást tört ki, a nép zúgolódni kezdett, s ezért, büntetésül nem juthattak be azonnal az ígéret földjére, hanem további negyven esztendőn keresztül vándorolniuk kellett a sivatagban, a
míg egy új, a honfoglalásra alkalmasabb nemzedék nő fel közöttük. Sőt, maga Mózes sem juthatott el álmai országába.
Mi volt ebben Mózes bűne, hol vétkezett a népvezér, hiszen Isten írta elő számára a kémek küldését, sőt, azok számát, személyét is? A hagyomány arra a nyelvi megfogalmazásra hivatkozik, ami — első mondatából — heti szakaszunk címébe is bekerült: sláh-lekhá, vagyis „küldj magad szerint”, tehát Mózesnek, a maga elképzelése és terve alapján kellett felkészítenie a hírszerzőket küldetésük ellátására. Lássuk, mit is tett ennek érdekében!
Amikor Mózes kémeket küldött Kánaánba, jól tudta, hogy útjuk a szőlő- és gyümölcsszüret idejére esik, ezért felszólította őket, hozzanak magukkal az ország terméséből. A kémek (a legenda szerint csupán Káleb, akinek később ez lett a birtoka) eljutottak Hebron vidékére, az ősapák sírjához. A város közelében, a „szőlőfürt völgyéből”, egy nagyméretű fürtöt hoztak el, amelyet — mint közismert — ketten emeltek vállukra, s ez nyilván a sivatagban várakozó nép körében nagy ámulatot keltett. „Egy szőlővesszőt szakítottak onnan, (termő) szőlőfürttel, ketten vitték azt egy rúdon, a vállukon, (valamint) gránátalmát és fügét” (Mózes IV. könyve, 13. fejezet 23. vers).
Csakhogy más híreket is hoztak magukkal a kémek, szavaik megrettentették és fellázították a népet. Azt hangoztatták, hogy erős népekkel, fallal körülvett városokkal, sőt, óriásokkal is találkoztak: „Erős a nép, amely az országot lakja, a városok nagyon meg vannak erősítve, és az óriások fiait is láttuk ott” (ugyanott, 28. vers). Miért lepődtek meg oly nagyon a kémek a kánaáni városok kőfalain, s miért gondolták azt, hogy óriásokkal találkoztak? Egyiptomot északról a Földközi, keletről a Vörös tenger védte, ahol pedig nem volt természetes határ, ott igen erős katonai őrség biztosította az országot a nem kívánatos jövevények beáramlása ellen. Ezzel szemben Izrael (Kánaán) népek és hadseregek átvonulási területe volt, így az ott kialakult városállamok kezdettől fogva erős fallal vették körül magukat. A kánaáni városokba a jövevényeket általában be sem engedték, a piac is többnyire a városkapu előtt, a nyílt téren zajlott.
Még nagyobb meglepetést jelentett a hírszerzőknek, hogy a falon belül emeletes házakat láttak. Erre azért volt szükség, mert új építési hely már nem akadt, s a házakra emeletet húztak. Egyiptomban ilyesmire nem volt szükség, hiszen bőven akadt hely az építkezésekre. A sivatagból érkezett ember, aki életében nem látott emeletes házat, s mivel a városba be nem léphetett, a környező dombokról nézve mit gondolhatott? Nyilván, óriások lakják e házakat, hiszen látszólag nem férnek el egyetlen szinten! Úgy érezték, eltörpülnek e városok látványához képest. „Olyanok voltunk a saját szemünkben, mint a sáskák, és férgek voltunk az ő szemükben” (ugyanott, 33. vers).
A fenti hírek miatt kitört lázadás okán Mózes sem juthatott be végül az Ígéret földjére. Mózes bűne tehát abban rejlett, hogy négy kérdésben fogalmazta meg a kémek feladatát:
- „Milyen a nép… erős-e, vagy gyenge?”
- „Milyenek a városok…, nyitottak, vagy megerősítettek?”
- „Milyen a föld, kövér-e, vagy sovány? ”
- „Hozzatok a föld terméséből!” (ugyanott, 18-20. vers).
Az utóbbi kettő ─ mint tudjuk ─ jó kérdés volt, a többi azonban nagyon elhibázott. Mózesnek, noha életében ő sem járt az Ígéret földjén, ám mivel Egyiptomban, a fáraó házában tanult, tudnia kellett, hogy Kánaánban a városokat mind erős fallal vették körül, s hogy emeletes házaik is vannak! Inkább fel kellett volna készítenie a kémeket az általuk soha nem tapasztalt látványra, így elkerülhették volna a lázadást, s a hírszerzők jó kérdésekre jó választ hozhattak volna.
RAJ TAMÁS
Got something to say?