heti szakasz május 12-én, B`har és B`hukotáj

32. B’HÁR

 

Szólt az Örökkévaló Mózeshez a Szináj hegyén a következőképpen: Szólj Izrael fiaihoz, és mondd meg nekik: Amikor bementek az országba, amelyet nektek adok, tartson az ország szombatot az Örökkévalónak. Hat éven át vesd be meződet, és hat éven át metszd meg szőlődet, és gyűjtsd be termésedet, ám a hetedik esztendőben szombat, nyugalom legyen az ország számára, szombat az Örökkévalónak: meződet ne vesd be, és szőlődet ne metszd meg” (Mózes III. könyve, 25. fejezet 1-4. vers).

Miért köti a Szentírás soros heti szakaszunk elején a szombatév törvényét a Szináj hegyéhez, — veti fel a kérdést a legnépszerűbb zsidó bibliamagyarázó, RÁSI (Slomó Jichaki, 1040-1105) —, hiszen valamennyi tórai törvény onnan származik? Ha ez a parancsolat, — hangsúlyozza —, amely egyértelműen a később meghódított Szentföldhöz kötődik, a Szináj hegyénél került a zsidó nép birtokába, mennyivel inkább elmondható ugyanez a többi mózesi törvényről. És miért kellett a Tórának kiemelnie, hogy a szombatév „az Örökkévaló számára” szóló tiszteletadás szimbóluma legyen, akárcsak a szombatnap, ahogyan azt a Tízparancsolatban olvassuk? Az embernek ugyanis tudnia kell, hogy munkája eredményét, akárcsak a zsidó nép Izrael országát, végső soron a Mindenható Istennek köszönheti.          Ábrahám Ibn Ezra (középkori zsidó tudós és bibliamagyarázó, 1089-1167) arra hívja fel figyelmünket, hogy „a Tórában nincs időbeli sorrend. Ez a mostani fejezet voltaképpen sokkal korábban játszódik, mint Mózes III. könyvének korábbi részei, de azért került ide, mert e törvény megőrzése „a földön való megmaradás feltétele”. A következő heti szakasz a népnek Izrael országában való életét szabja meg, ezért előtte — mintegy előfeltételként — írja elő itt a Szentírás a szombatév parancsolatát.

Ebben az esztendőben a föld tulajdonosának és birtokának pihennie kellett, ám a földön magától termő gabonát, szőlőt, gyümölcsöt a szegények és nincstelenek leszedhették, s a gazdának meg kellett engedniük, hogy ők beléphessenek oda begyűjteni maguk számára a szükséges élelmet. Ezért aztán kétségtelen, hogy noha a szombatév célja elsősorban a termőföld megkímélése volt, ám az sem vitatható, hogy voltak e törvénynek szociális céljai is: egyrészt a tulajdonjog és a tulajdonvágy visszaszorítása, korlátozása, másrészt a szegényekről való gondoskodás vezethette a törvényhozót. A kor legnagyobb zsidó tudósa, Majmúni Mózes (Maimonides, 1138-1204) is kiemeli, hogy a Tóra a mezőgazdasági munkát és törvényeit mindig összekapcsolja az emberi könyörületesség gyakorlatával. Egy modern zsidó tanítómester, Ráv Koock (1868-1935) pedig hozzáteszi: Isten fontosnak tartotta, hogy a földet a szegények is magukénak érezzék, hogy ebben az esztendőben ők is örüljenek, és élvezzék a munka gyümölcsét. Így segítette elő a parancsolat a közösség (gazdagok és szegények) egybeforrasztását.Jichak Arama, a zamorai (spanyolországi) rabbi főiskola vezetője szerint a szombat és a szombatév „világító gyertyák életünkben”. Ahogyan a szombat a napok között, úgy a szombatév az esztendők sorában megállásra és lelki-szellemi elmélyülésre tanítanak bennünket. Voltaképpen ezek a hatnapos és hatesztendős munka jutalmai és céljai is egyben. Az embernek élveznie kell munkája gyümölcsét, s azt szellemi célokkal felruháznia. Ez a hit első megnyilvánulása minden ember számára, s ez a rendszer igazolja számunkra a világ teremtett voltát.

A fentiekből látjuk, hogy a Tóra szinte minden parancsolatából, és még egy ilyen pusztán mezőgazdasági törvényből is milyen sok lelki-erkölcsi tanulságot vonhatunk le.

 

33. B’HUKOTÁJ

      

Ám semmilyen örökre megszentelt dolog, amelyet valaki örökre felajánlott az Örökkévalónak mindabból, ami az övé, emberből, állatból vagy birtokának mezejéből, ne legyen eladható, és ne legyen kiváltható, minden ilyen tilalom a legszentebb az Örökkévaló számára. Semmilyen tiltott személy, aki az emberek közül lett örökre megszentelve, ne legyen kiváltható, ölessék meg” (Mózes III. könyve 27. fejezet 28-29. vers). Mit is jelentenek, mire is vonatkoznak ezek a régi bibliai előírások, amelyek soros heti szakaszunkban találhatók?

Tudnunk kell, hogy az „örökre megszentelt”, tehát „tilalom” (héberül hérem) alá vetett személy, állat vagy dolog teljes mértékben tiltott volt, nem lehetett sem eladni, sem kiváltani. A szó (akár főnévként, akár igeként történő) magyar fordítása azonban mégsem egyszerű: így értendő, ezért a fenti szöveg álültetésekor, kényszerűségből többféleképp is szokás fordítani. A „hérem” ugyanis nem azonos a közkeletű módon fordított átokkal, sem a később (keresztény, majd zsidó körökben is) gyakorolt exkommunikációval, a kiközösítéssel A „hérem” voltaképpen nem is átok, nem kiátkozás, jelentése eredetileg inkább pozitív jellegű. Sőt, ha pontosan szeretnénk fogalmazni, valami megszentelt és ugyanakkor más célra legszigorúbban tiltott dologról kell beszélnünk.

A Biblia korában egyébként négyféle hérem létezett:

  1. az isteni utasítás alapján megvalósult hérem (ilyen volt például a Mózes által kimondott „átok” az amaléki néppel szemben, amelyet Izrael első királya, Saul valósított meg, Sámuel próféta felszólítására),
  2. a háború során (a vezér, a fejedelem, vagy a király által átokkal sújtott) ellenség vagy ellenséges tulajdon (vesd össze. például Jósua könyve, 6. fejezet 17. vers),
  3. a jogi hérem, ez például olyan személyre vonatkozik, akit a bíróság halálra ítélt. Az ilyen egyén, ha nem is hajtják végre rajta a halálos ítéletet, élete végéig hérem alatt áll (vesd össze Talmud Arakhin 6/b) és
  4. az úgynevezett magánhérem (ha valaki például felajánlott valamit a Szentély vagy a papok számára). A Szentély számára szóló hérem (birtok vagy személy) több volt, mint holmi felajánlás: mert az egyszer s mindenkorra elidegeníthetetlen tulajdonná vált.

Az általunk idézett bibliai versben ezt olvassuk: „Mindabból, ami az övé”, ebből következteti a zsidó hagyomány, — magyarázzák a rabbik —, hogy csak örökölt birtokot lehetett átadni a Szentélynek vagy a papoknak, vásárolt földet nem. A mózesi törvények szerint ugyanis a vásárolt földterületet az ötvenedik esztendőben, a jobél (jubileum) évében vissza kellett juttatni eredeti tulajdonosának. A föld értéke ennek következtében a bibliai korban, a jobél közeledtével egyre csökkent, tudván azt, hogy új tulajdonosa csak rövidebb ideig hasznosíthatta azt. A héber rabszolgát sem lehetett hérem (tiltással járó felajánlás) alá vonni, mert szolgálati ideje a Tóra törvénye szerint hatévi munka után lejárt.

A fent idézett első mondat (az „örökre megszentelt dolog”) tehát a birtokra (állatra, idegen rabszolgára), a második (a „tiltott személy”) a bíróság által halálraítéltre vonatkozik, aki ezért „ölessék meg”. Erről olvashatunk a későbbi mózesi törvények közt is: „Ne fogadjatok el váltságdíjat a gyilkos lelkéért, aki halálra lett ítélve, hanem ölessék meg” (Mózes IV. könyve, 35. fejezet 31. vers). Más kérdés, hogy a későbbi Izrael országában, legalábbis a második Szentély fennállása alatt — a Talmud bizonysága szerint — egyetlen halálos ítéletet sem hajtottak végre.

 

RAJ TAMÁS

_____________________________________________________-

 

Böhár (3Mózes 25:1–26:2.)

25. fejezet

A szombati-év – A smitá

1. És szólt az Örökkévaló Mózeshez Szináj hegyén, mondván: 2. Szólj Izrael fiaihoz és mondd nekik: Ha bementek az országba, melyet én nektek adok, akkor tartson a föld szombatot az Örökkévalónak. 3. Hat éven át vesd be meződet és hat éven át messd meg szőlődet és takarítsd be termését. 4. A hetedik évben azonban szombati nyugalom legyen a föld számára, szombat az Örökkévalónak; meződet ne vesd be és szőlődet ne messd meg. 5. Aratásod utónövését ne arasd le és metszetlen szőlődnek bogyóit ne szüreteld le; szombati nyugalom éve legyen a föld számára. 6. És legyen a föld szombatjának termése nektek eledelül; neked, szolgádnak szolgálódnak, béresednek és lakódnak, kik nálad tartózkodnak; 7. meg barmodnak és a vadnak, mely országodban van, legyen minden termése eledelül.

A jóbél-év

8. És számlálj magadnak hét évhetet, hét évet hétszer, hogy legyenek neked a hét évhét napjai: negyvenkilenc év. 9. Akkor szólaltasd meg a riadás harsonáját a hetedik hónapban, a hónap tizedikén ; az engesztelés napján szólaltassátok meg a harsonát egész országotokban. 10. És szenteljétek meg az ötvenedik évet, hirdessetek szabadságot az országban minden lakójának; jóbél az, az legyen nektek és térjetek vissza, kiki az örökségéhez és kiki az ő családjához térjetek vissza. 11. Jóbél az, az ötvenedik év legyen nektek, ne vessetek és ne arassátok le utónövéseit és ne szüreteljétek le metszetlen szőlőjét. 12. Mert jóbél az, szent legyen nektek; a mezőről, egyétek termését. 13. A jóbél ez évében térjetek vissza, kiki az ő örökségéhez. 14. Ha pedig eladsz valami eladni valót embertársadnak, vagy veszel embertársadtól, meg ne csaljátok egymást. 15. Az évek száma szerint a jóbél után, vedd meg embertársadtól, a termés éveinek száma szerint adja el neked. 16. Az évek sokasága szerint sokasítsd vételárát és az évek kisebb száma szerint kevesbítsd vételárát, mert a termések számát adja ő el neked. 17. Meg ne csaljátok egymást, hanem félj Istenedtől, mert én vagyok az Örökkévaló, a ti Istenetek.

Intelem

18. Tegyétek meg törvényeimet és rendeleteimet őrizzétek meg, hogy megtegyétek azokat és lakjatok biztonságban az országban. 19. Hogy megadja a föld gyümölcsét és ti egyetek jóllakásig, és lakjatok biztonságban rajta. 20. Ha pedig azt mondjátok: Mit eszünk majd a hetedik évben, íme, nem vetünk és nem takarítjuk le termésünket? 21. Én rendelem áldásomat számotokra a hatodik évben és meghozza a termést három évre; 22. vetni fogtok a nyolcadik évben és esztek még a régi termésből; egész a kilencedik évig, míg bejut ennek termése, fogtok enni régit.

23. És a föld ne adassék el véglegesen, mert enyém a föld, mert idegenek és lakók vagytok ti nálam. 24. Örökségetek egész országában kiválást engedjetek a föld számára.

A föld visszavásárlása

25. Ha elszegényedik testvéred és elad örökségéből, akkor jöjjön kiváltója, aki közelálló hozzá és váltsa ki testvérének eladott birtokát. 26. Ha pedig valakinek nincs kiváltója, de vagyonhoz jut és szerez annyit, amennyi elég kiváltására, 27. akkor számítsa eladásának éveit és térítse vissza a maradékot ama férfiúnak, akinek eladta és ő térjen vissza az örökségéhez. 28. Ha pedig nem kerül vagyonából, hogy visszatéríthesse neki, akkor marad eladott birtoka vevőjének kezében a jóbél-évig; a jóbélben fölszabadul az, ő pedig visszatér az örökségéhez.

Házak visszaváltása

29. Ha pedig elad valaki lakóházat fallal kerített városban, akkor legyen kiváltása, míg elmúlik eladásának éve; egy évig legyen kiváltása. 30. Ha pedig nem váltják ki, míg eltelt egy teljes év, akkor marad a ház, mely a városban van, melynek fala van, véglegesen a vevőjéé, nemzedékein át; nem szabadul föl a jóbélben. 31. Oly falvak házai pedig, melyeknek nincs faluk köröskörül, az ország mezősége gyanánt számíttassanak; kiváltás legyen számára és a jóbélben fölszabadul. 32. A leviták városai pedig, örökségük városainak házai – örök kiváltás legyen a leviták számára. 33. És amit kivált a levitáktól – fölszabadul a ház eladása és örökségének városa a jóbélben, mert a leviták városainak házai az ő örökségük Izrael fiai közepette. 34. És a városaik legelőjének mezeje ne adassék el, mert örök birtok az számukra.

Felebaráti szeretet a gyakorlatban

35. Ha elszegényedik testvéred és lehanyatlik keze melletted, támogasd őt, akár idegen, akár lakó, hogy élhessen melletted. 36. Ne végy tőle kamatot és többletet, hanem félj Istenedtől, hogy élhessen testvéred melletted. 37. Pénzedet ne add neki kamatra és többletre ne add eledeledet. 38. Én vagyok az Örökkévaló, a te Istened, aki kivezettelek benneteket Egyiptom országából, hogy adjam nektek Kanaán országát, hogy legyek a ti Istenetek.

Nincs örökös Izraelita szolgaság

39. Ha elszegényedik testvéred melletted és eladja magát neked, ne dolgoztass vele rabszolgai munkát. 40. Mint béres, mint lakó legyen nálad, a jóbél évig szolgáljon nálad. 41. Akkor pedig menjen el tőled, ő és gyermekei vele, hogy visszatérjen családjához és ősei örökségéhez visszatérjen. 42. Mert az én szolgáim ők, akiket kivezettem Egyiptom országából, ne adassanak el rabszolga eladatása szerint. 43. Ne uralkodjál rajta szigorúsággal, hanem félj Istenedtől. 44. Szolgád és szolgálód, akik lesznek nálad a népek közül, melyek körülöttetek vannak, azok közül vehettek rabszolgát és rabszolgálót. 45. És a lakók gyermekei közül is, akik tartózkodnak nálatok, azok közül vehettek és családjukból, mely nálatok van, akiket nemzettek országotokban, azok legyenek nektek örökségül. 46. Birtokba vehetitek azokat magatoknak, gyermekeiteknek utánatok, hogy örököljék örökség gyanánt, örökre tarthatjátok azokat szolgaságban; testvéreiteken azonban, Izrael fiain, egymáson – ne uralkodjál azon szigorúsággal.

Izraeliták, akik idegenek rabszolgái voltak

47. Ha pedig vagyonhoz jut az idegen és lakó nálad, testvéred pedig elszegényedik melletted és eladja magát az idegennek vagy a lakónak nálad vagy az idegennek családjából származottnak; 48. miután eladta magát, kiváltás legyen számára, testvéreinek egyike váltsa ki őt; 49. vagy nagybátyja vagy nagybátyjának fia váltsa ki őt, vagy valaki vérrokonai közül az ő családjából váltsa ki őt, vagy ha vagyonhoz jut, maga váltsa ki magát. 50. És számoljon vevőjével azon évtől, hogy, eladta magát annak, a jóbélévig; és legyen eladásának ára az évek száma szerint, a béres napjai szerint legyen nála. 51. Ha még sok év van hátra; azok szerint térítse vissza kiváltását vételének árából. 52. Ha pedig csak kevés év marad az évekből a jóbél-évig, akkor számoljon vele; évei szerint térítse vissza kiváltását. 53. Mint az évről-évre fogadott béres legyen nála, ne uralkodjék rajta szigorúsággal szemeid láttára. 54. De ha azok nem váltják ki, akkor szabaduljon föl a jóbélben, ő és gyermekei vele. 55. Mert az én szolgáim Izrael fiai, az én szolgáim ők, aki kivezettem őket Egyiptom országából én vagyok az Örökkévaló, a ti Istenetek.

47. fejezet

A bálványimádás tilalma

1. Ne készítsetek magatoknak bálványokat, faragott képet és oszlopot ne állítsatok fel magatoknak, és követ képpel ne helyezzetek el országotokban, hogy leboruljatok rája, mert én vagyok az Örökkévaló, a ti Istenetek.

A szombat megőrzése

2. Szombatjaimat őrizzétek meg és szentélyemet féljétek; én vagyok az Örökkévaló.

 

 

 

Bechukotáj (3Mózes 26:3–27:34.)

Befejező intelem

26. fejezet

Az engedelmességből eredő áldás

3. Ha a törvényeim szerint jártok és parancsolataimat megőrzitek és megteszitek azokat, 4. akkor megadom esőiteket az ő idejükben és a föld megadja termését, a mező fája megadja gyümölcsét. 5. És eléri nálatok a cséplés a szüretet és a szüret eléri a vetést, enni fogjátok kenyereteket jóllakásig és biztonságban laktok országotokban. 6. Én pedig adok békét az országban, lefeküsztök és senki sem ijeszt fel; elpusztítom a fenevadat az országból és kard nem vonul át országotokon. 7. Üldözni fogjátok ellenségeiteket és elesnek előttetek kard által. 8. És üldöznek öten közületek százat és százan közületek tízezret fognak üldözni, és elesnek ellenségeitek előttetek kard által. 9. Én pedig felétek fordulok, megszaporítlak benneteket, megsokasítlak benneteket és fenntartom szövetségemet veletek. 10. És enni fogtok réges-régit és a régit kitakarítjátok az új elől. 11. És helyezem hajlékomat közétek és meg nem utál lelkem benneteket. 12. És járok közepettetek, leszek a ti Istenetek, ti pedig lesztek az én népem. 13. Én vagyok az Örökkévaló, a ti Istenetek, aki kivezettelek benneteket Egyiptom országából, hogy ne legyetek az ő szolgáik; összetörtem jármotok rúdjait és engedtelek benneteket fölegyenesedve járni.

Az engedetlenség következményei

14. De ha nem hallgattok reám és nem teszitek meg mind a parancsolatokat; 15. ha törvényeimet megvetitek, ha rendeleteimet megutálja lelketek, hogy meg ne tegyétek mind a parancsolataimat, hogy megbontsátok szövetségemet.

Betegség és vereség

16. Én is ezt teszem veletek és rendelem reátok rettegésül a sorvadást és a lázat, melyek elepesztik a szemeket és elsorvasztják a lelket; és hiába vetitek magatokat, fölemésztik azt ellenségeitek. 17. És haragomat fordítom ellenetek és vereséget szenvedtek ellenségeitek előtt; és uralkodnak majd rajtatok gyűlölőitek és ti menekültök, bár senki sem üldöz benneteket.

Éhínség és vadállatok

18. És ha még erre sem hallgattok reám, akkor tovább fenyítelek benneteket, hétszeresen vétkeitekért. 19. Megtöröm hatalmatok gőgjét, teszem egeteket vassá, földeteket érccé. 20. És hiába vész el erőtők, földetek nem adja meg termését és a föld fája nem adja meg gyümölcsét. 21. És ha ellenemre jártok és nem akartok reám hallgatni, akkor tovább hozok reátok csapást, hétszeresen vétkeitek szerint. 22. Reátok bocsátom a mező vadját és megfoszt benneteket gyermekeitektől, kiirtja barmotokat, megkevesbít bennetek és puszták lesznek utatok.

Az ostrom rémségei

23. Ha ezek által sem hajtotok fenyítésemre, hanem ellenemre jártok, 24. akkor én is járok ellenetekre és megverlek, benneteket vétkeitekért. 25. És hozok reátok kardot, mely bosszút áll a szövetségért, és ti egybegyűltök városaitokba és akkor halálvészt bocsátok közétek és az ellenség kezébe adattok, 26. midőn eltöröm nálatok a kenyér botját és süti majd tíz asszony a ti kenyereteket egy kemencében, és visszaszolgáltatják kenyereteket a súly szerint, esztek, de nem laktok jól.

Az összeomlás és száműzetés

27. Ha ezáltal sem hallgattok rám és ellenemre jártok, 28. akkor járok ellenetekre haraggal és megfenyítelek benneteket én is hétszeresen vétkeitekért. 29. Eszitek majd fiaitok húsát, és leányaitok húsát eszitek. 30. Akkor lerontom magaslataitokat, kiirtom naposzlopaitokat, és teszem holttesteiteket bálványaitok holttesteire és megutál lelkem benneteket. 31. Városaitokat rommá teszem és elpusztítom szentélyeiteket és nem szagolom áldozataitok kellemes illatát. 32. És elpusztítom én az országot, hogy eliszonyodnak rajta ellenségeitek, akik laknak benne. 33. Benneteket pedig elszórlak a népek közé és kardot rántok mögöttetek; így lesz országotok puszta, városaitok pedig romokká lesznek. 34. Akkor lerója a föld szombatjait pusztasága egész ideje alatt, ti pedig lesztek ellenségeitek országában; akkor nyugszik a föld és lerója szombatjait. 35. Pusztasága egész ideje alatt nyugszik, amiért hogy nem nyugodott szombatjaitokon, midőn laktatok rajta. 36. És akik megmaradnak közületek, félénkséget hozok azoknak a szívébe az ő ellenségeik országában, hogy üldözi őket a szélhajtott falevél zöreje és menekülnek, amint a kard elől menekülnek és elesnek, bár nincs üldöző. 37. Elbotlanak egymásban, mint a kard előtt, bár nincs üldöző; és nem lesz megállástok ellenségeitek előtt. 38. Elvesztek a népek között és fölemészt benneteket ellenségeitek országa. 39. Akik pedig megmaradnak közületek, azok elenyésznek bűneik miatt ellenségeitek országaiban, meg őseik bűnei miatt is, mint a magukéi miatt, elenyésznek.

A bűnbánat az ország újjáéledésére vezet

40. Akkor bevallják bűnüket és őseik bűnét az ő hűtlenségükben, amellyel hűtlenséget követtek el ellenem, és hogy ellenemre jártak, 41. meg én is jártam ellenükre és vittem őket ellenségeik országába; bizony akkor megalázkodik megátalkodott szívük és akkor leróják bűnüket. 42. És én megemlékezem Jákobbal való szövetségemről, meg Izsákkal való szövetségemről is és Ábrahámmal való szövetségemről is megemlékezem, meg az országról is megemlékezem. 43. Az ország pedig el lesz hagyatva tőlük és lerója szombatjait, míg puszta lesz nélkülük és ők leróják bűnüket, azért, mert rendeleteimet megvetették és törvényeimet megutálta lelkük. 44. De még akkor is, mikor lesznek ellenségeik országában, nem vetem és nem utálom rneg őket, hogy végkép megsemmisítsem őket, hogy megbontsam velük való szövetségemet, mert én vagyok az Örökkévaló, az ő Istenük. 45. Megemlékezem értük az elődökkel való szövetségről, akiket kivezettem Egyiptom országából a népek szeme láttára, hogy legyek az ő Istenük, én az Örökkévaló. 46. Ezek a törvények és rendeletek, meg a tanok, melyeket adott az Örökkévaló önmaga közé és Izrael fiai közé a Szináj hegyén Mózes által.

Fogadalmak és tizedek megváltása

27.  fejezet

Egyes személyek fogadalmai és becslései

Bechukotai

1. És szólt az Örökkévaló Mózeshez, mondván: 2. Szólj Izrael fiaihoz és mondd nekik: Ha valaki kiváló fogadalmat tesz, becslésed szerint való személyeket az Örökkévalónak. 3. akkor legyen becslésed férfiszemélyre nézve, húszévestől hatvanévesig legyen becslésed ötven sékel ezüst, a szentség sékelje szerint. 4. Ha pedig nőszemély az, legyen becslésed harminc sekel. 5. Ha pedig ötévestől húszévesig levő, akkor legyen becslésed a férfiszemélyre nézve húsz sékel, a nőszemélyre nézve pedig tíz sékel. 6. Ha pedig egyhónapostól ötévesig levő, akkor legyen becslésed a férfiszemélyre nézve öt sékel ezüst, a nőszemélyre nézve pedig becslésed három sékel ezüst. 7. Ha pedig hatvanévestől fölfelé levő, ha férfiszemély, akkor legyen becslésed tizenöt sékel, nőszemélyre nézve pedig tíz sékel. 8. De ha szegényebb becslésednél, akkor állítsa őt a pap elé és becsülje meg a pap; aszerint, amint jut a fogadalmat tevőnek, vagyonából, becsülje meg a pap.

Az állat kiváltása

9. És ha barom az, amelyből áldoznak áldozatot az Örökkévalónak, minden, amit ad abból az Örökkévalónak, szent legyen. 10. Ne változtassa el és ne cserélje ki, jót rosszal vagy rosszat jóval; és ha kicserélne barmot barommal, akkor legyen az és amellyel kicserélte, szent. 11. Ha azonban bármely tisztátalan barom az, melyből nem áldoznak áldozatot az Örökkévalónak, akkor állítsa a barmot a pap elé. 12. És becsülje meg azt a pap akár jó, akár rossz; amint a pap becsüli azt, úgy maradjon. 13. Ha pedig kiváltja azt, akkor toldja hozzá ötödrészét becslésedhez.

A ház kiváltása

14. Ha valaki szenteli a házát szentségül az Örökkévalónak, becsülje meg a pap, akár jó, akár rossz; amint a pap becsüli azt, úgy maradjon. 15. És ha a szentelő kiváltja a házát, toldja hozzá becslésed pénzének ötödrészét és az övé legyen.

Föld kiváltása

16. Ha pedig örökségének földjéből szentel valaki az Örökkévalónak, akkor legyen becslésed az ő vetése szerint, egy chómer árpának vetése ötven sékel ezüstbe számítva. 17. Ha a jóbélévtől kezdve, szenteli mezejét, becslésed szerint maradjon az. 18. Ha pedig a jóbél után szenteli mezejét akkor számítsa neki a pap a pénzt az évek száma szerint, melyek hátra vannak a jóbélévig és az vonassék le becslésedből. 19. És ha kiváltja a mezőt, aki azt szenteli akkor toldja hozzá becslésed pénzének ötödrészét és az övé marad. 20. De ha nem váltja ki a mezőt, vagy ha eladta a mezőt másnak, nem váltható többé ki. 21. És legyen a mező, mikor fölszabadul a jóbélben, szent az Örökkévalónak, mint a szentelt mező a papé legyen örökségül. 22. Ha pedig vett mezejét, mely nem örökségéből való, szenteli az Örökkévalónak, 23. akkor számítsa neki a pap becslésed összegét a jóbélévig, és ő adja meg becslésedet azon a napon szentségül az Örökkévalónak. 24. A jóbélévben visszaszármazik a mező ahhoz, akitől vette, akinek az öröksége az országban. 25. Minden becslésed a szentség sékele szerint legyen; húsz géra legyen a sékel.

Az elsőszülött kiváltása

26. Csak az elsőszülöttet, mely mint elsőszülött az Örökkévalóé a baromból, azt nem szentelheti senki, akár ökör, akár bárány, az Örökkévalóé az. 27. Ha pedig tisztátalan baromból való, akkor váltsa ki becslésed szerint és toldja hozzá ötödrészét; ha pedig nem váltja ki, akkor adassék el becslésed szerint.

A “chérem” törvénye

28. De minden átokszentség, amit szentel valaki az Örökkévalónak, mindenből, ami az övé, emberből, baromból vagy öröksége mezejéből, az ne adassék el és ne váltassék ki; minden átokszentség szentek szentje az Örökkévalónak. 29. Minden átokszentség, amit szentelnek emberből, nem váltható ki, ölessék meg.

A tized beváltása

30. A földnek minden tizede, a föld vetéséből a fának gyümölcséből az Örökkévalóé; szent az az Örökkévalónak. 31. Ha pedig ki akar váltani valaki a tizedéből, ötödét toldja hozzá. 32. Marhának és apró jószágnak minden tizede, mindaz, ami átmegy a vessző alatt – a tizedik szent legyen az Örökkévalónak. 33. Ne válogassa meg, jó-e rossz-e, és ne cserélje el; ha pedig elcserélné, legyen az és cseréje – szent legyen, nem váltható ki. 34. Ezek a parancsolatok, melyeket parancsolt az Örökkévaló Mózesnek Izráel fiai részére a Színáj hegyen.

 

 

Dr.Bernstein Béla

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Previous post heti szakasz május 5-én
Next post heti szakasz május 19-én