heti szakasz április 6-án: Tázriá פָּרָשָׁת תַזְרִיעַ

 

 

Tázriá (3Mózes 12–13.)

12. fejezet

Tisztulás a szülés után

1. És szólt az Örökkévaló Mózeshez, mondván: 2. Szólj Izrael fiaihoz, mondván: midőn egy nő magzatot hoz világra és szül fiúgyermeket, tisztátalan legyen hét napig, tisztulása szenvedésének napjai szerint legyen tisztátalan. 3. A nyolcadik napon pedig metéltessék körül előbőrének húsa. 4. S harminchárom napig maradjon meg tisztulásának vérében; semmi szenthez ne nyúljon és a szentélybe be ne menjen, míg le nem teltek megtisztulásának napjai. 5. Ha pedig leánygyermeket szül, tisztátalan legyen két hétig mint tisztulásakor; hatvan napig pedig maradjon megtisztulásának vérében. 6. S midőn leteltek megtisztulásának napjai fiúnál vagy leánynál, hozzon egyéves juhot égőáldozatnak és galambfiat vagy gerlicét vétekáldozatnak a találkozás sátorának bejáratához, a paphoz. 7. És mutassa be az Örökkévaló színe előtt és szerezzen engesztelést számára, és megtisztul vére folyásától. Ez a tan a szülő nőről, fiúgyermeknél és leánygyermeknél. 8. Ha pedig nem jut vagyonából amennyi elég a bárányra, akkor vegyen két gerlicét vagy két galambfiat, egyet égőáldozatnak és egyet vétekáldozatnak, hogy engesztelést szerezzen számára a pap, és tiszta lesz.

A poklosságról szóló törvény (13–14. fejezet)

13. fejezet

A poklosság első jelei

1. És szólt az Örökkévaló Mózeshez meg Áronhoz mondván: 2. Ha lesz valamely ember testének bőrén daganat, vagy var, vagy világos folt és lehet testének bőrén poklos sérelemmé, akkor vitessék Áronhoz, a paphoz vagy fiai egyikéhez a papok közül. 3. És nézze meg a pap a sérelmét a test bőrén, ha a szőr a sérelemben átváltozott fehérré, a sérelem színe pedig mélyebb a test bőrénél, poklos sérelem az; amint megnézi a pap, tisztátalannak jelentse ki azt. 4. Ha pedig fehér volt az testének bőrén és színe nem mélyebb a bőrnél és szőre sem változott át fehérré, akkor zárja el a pap a sérelmet hét napra. 5. És nézze meg a pap a hetedik napon és íme a sérelem megmaradt a maga színében, nem terjedt a sérelem a bőrön, akkor zárja el a pap hét napra másodszor. 6. És megnézi azt a pap a hetedik napon másodszor és íme homályosodott a sérelem, de nem terjedt a sérelem a bőrön, akkor tisztának jelentse ki a pap, var az; mossa meg a ruháit és tiszta lesz. 7. Ha azonban terjed a var a bőrön, miután megmutatta magát a papnak tisztulás végett, akkor mutassa meg magát másodszor a papnak. 8. És nézze meg a pap és íme, terjedt a var a bőrön, akkor tisztátalannak jelentse ki a pap, poklosság az.

A poklosság diagnózisa

9. Poklos sérelem, ha lesz valamely emberen, vitessék el a paphoz; 10. nézze meg a pap és íme, fehér daganat van a bőrön és ez átváltoztatta a szőrt fehérré, és vad hús növése van a daganatban, 11. idült poklosság az testének bőrén, tisztátalannak jelentse ki a pap; ne zárja el, mert tisztátalan ő. 12. Ha pedig fölfakad a poklosság a bőrön és elfedi a poklosság a sérelemnek egész bőrét, tetőtől talpig, amennyire látnak a pap szemei, 13. megnézi a pap és íme, elfödte a poklosság egész testét, akkor tisztának jelentse ki a sérelmet, az egész átváltozott fehérré, tiszta az. 14. De amely napon mutatkozik rajta vad hús, tisztátalan az. 15. És megnézi a pap a vad húst és tisztátalannak jelenti ki a vad hús tisztátalan, poklosság az.

16. Vagy ha a vad hús újra fehérré változik, akkor menjen el a paphoz; 17. és megnézi őt a pap és íme, átváltozott a sérelem fehérré, akkor tisztának jelentse ki a pap a sérelmet, tiszta az.

A poklosság különös szimptómái

18. A test, melynek bőrén fekély van és meggyógyul, 19. de a fekély helyén fehér daganat
támad vagy fehérvöröses folt akkor mutassa meg magát a papnak. 20. És megnézi a pap és íme, színe alacsonyabb a bőrnél és szőre átváltozott fehérré, akkor tisztátalannak jelentse ki a pap, poklos sérelem az, a fekélyben fakadt. 21. Ha pedig megnézi a pap és íme, nincs benne fehér szőr és nem is alacsonyabb a bőrnél és homályos az, akkor zárja el a pap hét napra. 22. Ha azonban terjed a bőrön, akkor tisztátalannak jelentse ki a pap, sérelem az. 23. Ha pedig helyén marad a folt, nem terjedt, a fekély hegedése az; tisztának jelentse ki a pap.

Poklosság a fejen és az állon

24. Vagy ha valamely test bőrén tűzégési seb lesz és támad az égés hegedésében vörösesfehér folt vagy fehér; 25. és megnézi azt a pap és íme, elváltozott a fehér szőr a folton és színe mélyebb a bőrnél, poklosság az, az égésben fakadt; tisztátalannak jelentse ki őt a pap, poklos sérelem az. 26. Ha azonban megnézi a pap és íme nincs a foltban fehér szőr és nem is alacsonyabb a bőrnél és homályos az, akkor zárja el őt a pap hét napra. 27. Azután megnézi a pap a hetedik napon, ha terjedt a bőrön, tisztátalannak jelentse ki a pap, poklos sérelem az. 28. Ha pedig megmarad a helyén a folt, nem terjedt a bőrön és homályos, az égési seb daganata az, tisztának jelentse ki a pap, mert az égési seb forradása az.

29. Férfi vagy nõ, ha lesz rajta sérelem, a fejen vagy a szakállon, 30. és megnézi a pap a sérelmet és íme, színe mélyebb a bőrnél és benne aranysárga apró szőr akkor tisztátalannak jelentse ki a pap, ótvar az, poklossága az a fejnek vagy a szakállnak. 31. De ha megnézi a pap az ótvar sérelmét és íme, színe nem mélyebb a bőrnél és fekete szőr sincs benne, akkor zárja el a pap az ótvar sérelmét hét napra. 32. Megnézi a pap a sérelmet a hetedik napon és íme, nem terjedt az ótvar és nem lett benne aranysárga szőr és az ótvarnak színe nem mélyebb a bőrnél, 33. akkor nyiratkozzék meg, de az ótvart ne nyírja le; hanem zárja el a pap az ótvart hét napra, másodszor. 34. És megnézi a pap az ótvart a hetedik napon és íme, nem terjedt az ótvar a bőrön és színe sem mélyebb a bőrnél, akkor tisztának jelentse ki, a pap; mossa meg az a ruháit és tiszta lesz. 35. De ha terjed az ótvar a bőrön, megtisztulása után, 36. és megnézi a pap és íme, terjedt az ótvar a bőrön, akkor ne kutassa a pap az aranysárga szőrt, tisztátalan az. 37. De ha megmarad az ő színében az ótvar és fekete szőr nőtt benne, akkor meggyógyult az ótvar, tiszta az, tisztának jelentse ki a pap.

38. És férfi vagy nő, ha lesznek testük bőrén foltok, fehér foltok, 39. megnézi a pap és íme, testük bőrén homályos, fehér foltok vannak, fehér var az, a bőrön fakadt, tiszta az.

40. És férfiú, ha kihull fejének haja, kopasz az tiszta az. 41. Ha pedig arca felől hull ki a haja, elől kopasz az, tiszta az. 42. Ha azonban a kopaszságon vagy elől kopasz fején vörösesfehér sérelem támad, felfakadó poklosság az kopaszságán vagy elől kopasz fején. 43. Megnézi azt a pap és íme, a sérelem daganata vörösesfehér, kopaszságán vagy elől kopasz fején, mint a poklosság színe a test bőrén, 44. poklos férfiú ő, tisztátalan ő; tisztátalannak jelentse ki őt a pap, fején van a sérelme.

A poklos kezelése

45. És a poklos, akin a sérelem van, ruhái legyenek megszaggatva és feje vadul benőve és bajuszáig burkolózzék be és kiáltsa: tisztátalan, tisztátalan. 46. Mindama napokban, míg a sérelem rajta van, legyen tisztátalan; tisztátalan ő, egyedül lakjék, a táboron kívül legyen lakhelye.

A ruházat poklossága

47. És ha valamely ruhán lesz poklos sérelem, gyapjúruhán vagy lenruhán, 48. akár a mellékfonálon, akár a bélfonálon, lenből vagy gyapjúból, vagy bőrön vagy bármi bőrmunkán, 49. és lesz a sérelem zöldes vagy vöröses a ruhán vagy a bőrön, akár a mellékfonálon, akár a bélfonálon, vagy bármi bőreszközön, poklos sérelem az, mutassák meg a papnak. 50. Nézze meg a pap a sérelmet és zárja el a sérelmet hét napra. 51. És nézze meg a sérelmet a hetedik napon, ha terjedt a sérelem a ruhán, akár a mellékfonálon, akár a bélfonálon, vagy a bőrön, bármely munkán, amivé a bőr feldolgozható, emésztő poklosság a sérelem, tisztátalan az. 52. És égesse el a ruhát, akár a mellékfonalat, akár a bélfonalat a gyapjúból vagy a lenből, vagy mind a bőreszközt, amelyen lesz a sérelem, mert emésztő poklosság az, tűzben égettessék el. 53. Ha pedig megnézi a pap és íme, nem terjedt a sérelem a ruhán, sem a mellékfonálon, sem a bélfonálon, vagy bármely bőreszközön, 54. akkor parancsolja meg a pap, hogy mossák meg azt, amin a sérelem van és zárja el hét napra, másodszor. 55. És megnézi a pap, miután megmosták a sérelmet és íme, nem változtatta el a sérelem a színét és nem terjedt a sérelem, tisztátalan az, tűzben égessék el azt; romlás az, visszáján vagy színén. 56. Ha pedig megnézte a pap és íme, homályos a sérelem, miután megmosták azt, akkor tépje ki a ruhából vagy a bőrből, akár a mellékfonálból, akár a bélfonálból. 57. És ha ismét meglátszik a ruhán, akár a mellékfonálon, akár a bélfonálon, vagy bármi bőreszközön, újrafakadó az; tűzben égessék el azt, amin a sérelem van. 58. És a ruhát, akár a mellékfonalat, akár a bélfonalat, vagy bármely bőreszközt, melyet megmoshatsz és távozik belőlük a sérelem, mossák meg másodszor és tiszta lesz. 59. Ez a tana, a poklos sérelemnek a gyapjú vagy lenruhán, akár a mellékfonálon, akár a bélfonálon, vagy bármi bőreszközön, hogy tisztának vagy tisztátalannak jelentsék ki azt.

………………………………………………………………………………………………………………….

RAJ TAMÁS kommentárja:

 

Míg az előző heti szakasz az étkezési törvényeket tartalmazta, ebben a szakaszban a tórai (Mózes által elrendelt), úgynevezett tisztasági törvények kerülnek sorra, elsőként a családi élet tisztaságára vonatkozó előírások. Ezek közül a legismertebb és a legfontosabb az asszonyok havi tisztulási parancsolata: a havi mensis idején és az azt követő néhány napban tilos a házasélet gyakorlása. A havi időszak lezárta után az asszonyoknak, úgynevezett élő vízben (patak- vagy folyóvíz, illetve gyűjtött esővíz) tetőtől talpig meg kell fürödniük. (Éppen ezért, a történelem során bárhol telepedtek meg zsidók, mindig építettek maguknak rituális fürdőt, amelyet népiesen, jiddis szóval mikvének neveznek. Megjegyzem: a fürdés szokása nem mindig volt általánosan elfogadott gyakorlat. Egy történelmi kutatásom során arra bukkantam, hogy a 18. századi Dunántúlon csak török vagy zsidó fürdő létezett…)

A Tórában és így a heti szakaszunkban található tisztasági törvények többsége a hajdan volt Szentéllyel és szolgálatával kapcsolatos, és ezek mind a szolgálattevő papokra (a kohénokra), vagy az áldozatot bemutatni kívánó személyekre vonatkoztak. Ezért e parancsolatok jelentős részét a második jeruzsálemi Szentély pusztulása (időszámításunk szerint 70) óta nem gyakorolják. Vannak azonban köztük olyanok is, amelyeket a zsidó közösségek világszerte ma is szigorúan őriznek. Így például zsidó körben a halottat többnyire igen gyorsan szokás eltemetni. A papi származású (kohén) zsidóknak mindmáig tilos a halottak közelébe lépni, sőt, akár egy fedél alatt is tartózkodni velük, kivéve közvetlen hozzátartozóik holttestét. Ha mégis halotthoz ért, szabályszerűen meg kell tisztulnia. A régi, hagyományos zsidó temetőkben ezért külön parcellákban helyezték el a kohén származású halottakat, hogy hozzátartozóik később meglátogathassák sírhelyeiket. Ha erre mindig nem is ügyeltek, az egyébként kevésbé gondozott ortodox sírkertekben a papi sírokhoz vezető utat mésszel jelölték ki, nehogy egy kohén látogató véletlenül az illetéktelen sírok közelébe lépjen…

A különféle tisztasági törvények lehetséges magyarázatáról kétféle feltevés ismeretes. Az egyik irányzat képviselői a mózesi rendelkezéseket egyértelműen higiéniai célzatúaknak tartják. Így például K. L. Katzenelson „Hatalmud vehokhmat harefuá” (A Talmud és az orvostudomány) című könyvében kifejti, hogy a halottól való elkülönülés a fertőzés veszélyének elhárítását szolgálta. Nem véletlen, mondják, hogy ezekhez az előírásokhoz nem társul semmiféle imádság, akárcsak a csupán higiéniai kézmosáshoz sem, például széder este, a sós vízbe mártott zöldség fogyasztása előtt. A tűz vagy a víz révén történő tisztulás (Katzenelson és követői szerint) voltaképpen nem más, mint a korabeli körülményeknek megfelelő, egyfajta dezinficiálás, tehát fertőtlenítés.

Mások viszont a higiéné szempontját teljesen kizárják, és azt gondolják, a tisztasági törvények célja kizárólag vallási jellegű: az embereknek a szentség életformájára való nevelését szolgálta. Nem véletlen, mondják, hogy valamennyi tisztasági törvény lezárása után mondja ki a Szentírás a jól ismert „szentek legyetek, mert vagyok Én, az Örökkévaló” kezdetű tanítást. Szerintük a Tóra ezekkel a szigorú szabályokkal a hívőket akarják távol tartani mindentől, ami tisztátalan, ami esetleg megakadályozhatná őket abban, hogy a Szentély közelébe léphessenek, vagy annak szolgálatában részt vehessenek.

Vannak olyanok is, akik úgy gondolják, s mi ezt az álláspontot tartjuk elfogadhatónak, hogy mindkét elméletnek van reális alapja a Szentírás szövegének értelmezésében, és hogy e két álláspont egyáltalán nem zárja ki egymást. Elvégre olykor maga a Tóra is több indokot sorol fel egyazon törvény magyarázatára. Így például a legnagyobb és leggyakoribb zsidó ünnep, a szombat megünneplésének indokaként a Szentírás hol valláselméleti (a hatnapos teremtésre és az isteni megpihenésre hivatkozva), hol történelmi (az egyiptomi szabadulásra emlékeztetve), hol meg szociális magyarázatot közöl számunkra (a szolgák számára is szolgál ez a pihenőnap).

A Tóra tisztasági törvényei tehát abban a korban fontos egészségügyi, higiéniai feladatot láttak el, ám ezen felül a magasabb rendű, a szentséghez közelítő életre, a lelki tisztaságra is felkészítenek.

 

 

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Previous post heti szakasz március 30-án
Next post heti szakasz április 13-án: Möcorá (3Mózes 14–15.)