heti szakasz április 13-án: Möcorá (3Mózes 14–15.)

 

 

Möcorá (3Mózes 14–15.)

14. fejezet

A poklos tisztulása

1. És szólt az Örökkévaló Mózeshez, mondván: 2. Ez legyen a poklosnak tana tisztulása napján, vitessék el a paphoz. 3. És menjen ki a pap a táboron kívülre és nézze meg a pap és íme, meggyógyult a poklos sérelem a pokloson, 4. akkor parancsolja meg a pap, hogy vegyenek a tisztulandó számára két élő, tiszta madarat és cédrusfát, meg karmazsint és izsópot. 5. Azután parancsolja meg a pap, hogy vágják le az egyik madarat cserépedénybe, élő víz fölé. 6. Az élőmadarat pedig vegye és a cédrusfát, a karmazsint meg az izsópot és mártsa azokat, meg az élő madarat a levágott madárnak a vérébe, az élő víz fölött. 7. És hintsen a poklosságtól tisztulandóra hétszer, jelentse ki tisztának és bocsássa el az élő madarat a mezőre. 8. És mossa meg a tisztulandó a ruháit, nyírja le minden szőrét és mosakodjék meg vízben, akkor tiszta lesz, azután bemehet a táborba; de maradjon sátrán kívül még hét napig. 9. És lesz a hetedik napon, nyírja le minden szőrét: haját, szakállát, szemöldökeit, minden szőrét nyírja le; mossa meg ruháit és fürössze testét vízben és tiszta lesz. 10. A nyolcadik napon pedig vegyen két ép juhot és egy nőstény juhot, egyévest, épet, meg háromtized lánglisztet ételáldozatul, olajjal elegyítve és egy lóg olajat. 11. És állítsa a tisztító pap a tisztulandó férfit és azokat az Örökkévaló színe elé, a gyülekezés sátorának bejáratához. 12. Azután vegye a pap az egyik juhot és áldozza föl bűnáldozat gyanánt, meg a lóg olajat, és lengesse azokat lengetéssel az Örökkévaló színe előtt. 13. És vágja le a juhot ama helyen, ahol levágják a vétekáldozatot és az égőáldozatot szent helyen; mert mint a vétekáldozat, úgy a bűnáldozat a papé, szentek szentje az. 14. És vegyen a pap a bűnáldozat véréből és tegyen a pap a tisztulandónak jobb füle porcogójára és jobb keze hüvelykujjára. 15. És vegyen a pap a lóg olajból és öntsön a papnak bal tenyerére. 16. Azután mártsa a pap jobb ujját az olajba, mely bal tenyerén van, és hintsen az olajból ujjával hétszer az Örökkévaló színe előtt. 17. Az olaj maradékából pedig, mely tenyerén van, tegyen a pap a tisztulandónak jobb füle porcogójára, jobb keze hüvelykujjára és jobb lába hüvelykujjára, a bűnáldozat vére fölé. 18. Ami pedig megmarad az olajból, mely a pap tenyerén van, azt tegye a tisztulandónak fejére, hogy engesztelést szerezzen érette a pap az Örökkévaló színe előtt. 19. Azután készítse el a pap a vétekáldozatot és szerezzen engesztelést a tisztulandóért tisztátlansága miatt; és azután vágja le az égőáldozatot. 20. És tegye föl a pap az égőáldozatot, meg az ételáldozatot az oltárra és szerezzen engesztelést érte a pap és tiszta lesz.

21. Ha azonban szegény az és nem jut vagyonából, akkor vegyen egy juhot bűnáldozatul lengetésre, hogy engesztelést szerezzen érte, és egytized lánglisztet, olajjal elegyítve, ételáldozatul és egy lóg olajat; 22. és két gerlicét vagy két galambfiát, amennyi jut vagyonából; és legyen az egyik vétekáldozat és az egyik égőáldozat. 23. És vigye el azokat tisztulásának nyolcadik napján a paphoz, a gyülekezés sátorának bejáratához, az Örökkévaló színe elé. 24. És vegye a pap a bűnáldozatra való juhot meg a lóg olajat, és lengesse azokat a pap lengetéssel az Örökkévaló színe előtt. 25. Azután vágja le a bűnáldozatra való juhot és vegyen a pap a bűnáldozat véréből és tegyen a tisztulandónak jobb füle porcogójára; jobb keze hüvelykujjára és jobb lába hüvelykujjára. 26. Az olajból pedig öntsön a pap a papnak bal tenyerére; 27. és hintsen a pap jobb ujjával az olajból, mely bal tenyerén van, hétszer az Örökkévaló színe előtt. 28. És tegyen a pap az olajból, mely tenyerén van, a tisztulandónak jobb füle porcogójára, jobb keze hüvelykujjára és jobb lába hüvelykujjára a bűnáldozat vérének helyére. 29. Ami pedig megmarad az olajból, mely a pap tenyerén van, azt tegye a tisztulandónak fejére, hogy engesztelést szerezzen érte az Örökkévaló színe előtt. 30. Azután készítse el az egyiket a gerlicék közül vagy a galambfiak közül, amelyekre jutott annak vagyonából, 31. azt, amire jutott vagyonából; az egyiket vétekáldozatnak, és az egyiket égőáldozatnak az ételáldozattal együtt; és engesztelést szerez a pap a tisztulandóért az Örökkévaló színe előtt. 32. Ez a tana annak, akin van poklos sérelem, akinek nem jut vagyonából tisztulásakor.

A házon lévő poklosság

33. És szólt az Örökkévaló Mózeshez meg Áronhoz, mondván: 34. Ha bementek Kánaán országába, melyet én nektek adok örökségül és én támasztok poklos sérelmet örökségtek országának házában, 35. akkor menjen el az, akié a ház és jelentse a papnak, mondván: Mintegy sérelem mutatkozik nálam a házban. 36. És parancsolja meg a pap, hogy ürítsék ki a házat, mielőtt odajön a pap, hogy megnézze a sérelmet, hogy tisztátalan ne legyen minden, ami a házban van; azután menjen oda a pap, hogy megnézze a házat. 37. Megnézi a sérelmet és íme, a sérelem a háznak falaiban zöldes vagy vöröses mélyedések, és színük alacsonyabb a falénál, 38. akkor menjen ki a pap a házból, a ház bejáratába és zárja el a házat hét napra. 39. És térjen vissza a pap a hetedik napon, megnézi és íme, terjedt a sérelem a háznak falain, 40. akkor parancsolja meg a pap, hogy szedjék ki a köveket, melyeken a sérelem van és vessék azokat a városon kívülre, tisztátalan helyre. 41. A házat pedig vakarják le belül, köröskörül és öntsék a port, amit levakartak, a városon kívül, tisztátalan helyre. 42. És vegyenek más köveket és rakják a kövek helyébe, és más port vegyenek és vakolják be a házat. 43. Ha pedig újra fölfakad a sérelem a házon, miután kiszedték a köveket és levakarták a házat és miután bevakolták, 44. akkor menjen el a pap és nézze meg, és íme, terjedt a sérelem a házon, emésztő poklosság az a házon, tisztátalan az. 45. Döntsék össze a házat, köveit és fáit, meg a ház minden porát, és vigyék ki a városon kívülre, tisztátalan helyre. 46. Aki pedig bemegy a házba mindama napokban, amíg elzárták, tisztátalan legyen az estig. 47. Aki pedig meghál a házban, mossa meg a ruháit, és aki eszik a házban, mossa meg a ruháit. 48. Ha azonban bemegy a pap és megnézi, és íme, nem terjedt a sérelem a házban, miután bevakolták a házat, akkor tisztának jelentse ki a pap a házat, mert meggyógyult a sérelem. 49. És vegyen a ház megtisztázásához két madarat, cédrusfát, karmazsint és izsópot. 50. És vágja le az egyik madarat cserépedénybe, élő víz fölé. 51. Azután vegye a cédrusfát; az izsópot és a karmazsint, meg az élő madarat, mártsa azokat a levágott madárnak a vérébe és az élő vízbe, és hintsen a házra hétszer. 52. És tisztítsa meg a házat a madár vérével és az élő vízzel, meg az élő madárral, a cédrusfával, az izsóppal és a karmazsinnal. 53. Azután bocsássa szabadon az élő madarat a városon kívül a mezőre; és engesztelést szerez a házért és tiszta lesz az.

54. Ez a tana minden poklos sérelemnek és ótvarnak, 55. meg a ruha és ház poklosságának, 56. a daganatnak, a varnak és a fehér foltnak, 57. hogy tanítsák e szerint, mely napon tisztátalan és mely napon tiszta; ez a poklosság tana.

15. fejezet

A folyás tisztátalansága

1. És szólt az Örökkévaló Mózeshez és Áronhoz, mondván: 2. Szóljatok Izrael fiaihoz és mondjátok nekik: bármely férfi, midőn testéből lesz folyós, folyása tisztátalan. 3. És ez legyen tisztátalansága a folyása alatt: akár nyálkásan választja ki teste a folyását, akár elzárult teste a folyástól, tisztátalansága az. 4. Minden fekvőhely, amelyre fekszik a folyós, tisztátalan legyen, és minden tárgy, amelyen ül, tisztátalan legyen. 5. Amely ember megérinti a fekvőhelyet, mossa meg ruháit, fürödjék meg vízben, és tisztátalan lesz estig. 6. Aki pedig ráült a tárgyra, amelyen a folyós ül, mossa meg ruháit, fürödjék meg vízben, és tisztátalan lesz estig. 7. S aki megérinti a folyósnak testét, mossa meg ruháit, fürödjék meg vízben, és tisztátalan lesz estig. 8. S midőn köp a folyós a tisztára, mossa meg ruháit, fürödjék meg vízben, és tisztátalan lesz estig. 9. S minden ülés, amelyen rajta ül a folyós, tisztátalan legyen. 10. És bárki megérint bármit, ami alatta van, tisztátalan legyen estig; ki pedig viszi azokat, mossa meg ruháit, fürödjék meg vízben, és tisztátalan lesz estig. 11. És mindenki, akit megérint a folyós, anélkül, hogy kezeit leöblítené vízben, mossa meg ruháit, fürödjék meg vízben, és tisztátalan lesz estig. 12. Cserépedényt, melyet megérint a folyós, törjenek el, minden faedényt pedig öblítsenek ki vízzel. 13. Midőn pedig megtisztul a folyós a folyásától, akkor számláljon magának hét napot megtisztulása számára, mossa meg ruháit és fürössze meg testét élő vízben s így tiszta lesz. 14. A nyolcadik napon pedig vegyen magának két gerlicét vagy két galambfiat, és menjen az Örökkévaló színe elé, a találkozás sátrának bejáratához, s adja azokat a papnak. 15. És készítse el azokat a pap; az egyiket vétekáldozatnak, a másikat égőáldozatnak, és szerezzen engesztelést számára a pap az Örökkévaló színe előtt folyása miatt.

16. Midőn kijön valamelyik férfiból magömlés, fürössze meg vízben egész testét s tisztátalan lesz egész estig. 17. Minden ruhát és minden bőrt, amelyen van magömlés, mossanak meg vízben, és tisztátalan lesz estig. 18. És asszony kivel hál egy férfi magömléssel – fürödjenek meg vízben és tisztátalanok legyenek estig.

19. Midőn egy asszony folyós lesz, mégpedig vér a folyása a testén: hét napig legyen tisztulásában és bárki megérinti, tisztátalan legyen estig. 20. Minden, amin fekszik tisztulásában, tisztátalan legyen, s minden amin ül, tisztátalan legyen. 21. És bárki megérinti fekvőhelyét, mossa meg ruháit, fürödjék meg vízben és tisztátalan lesz estig. 22. És bárki megérint bármely tárgyat, amelyen ül, mossa meg ruháit, fürödjék meg vízben, és tisztátalan lesz estig. 23. Ha pedig a fekvőhelyen van, vagy a tárgyon, amelyen a nő ül, midőn megérinti, tisztátalan legyen estig. 24. És ha hál vele egy férfi és tisztulása reá száll, akkor tisztátalan legyen hét napig, és minden fekvőhely, amelyen fekszik, tisztátalan legyen.

25. Midőn egy asszonynak folyik a vére folyása több napon át, tisztulásának idején kívül, vagy ha folyós lesz, tisztulásán túl, tisztátalanságának folyásában minden napjaiban, mint tisztulásának napjaiban legyen: tisztátalan ő. 26. Minden fekvőhely, amelyen fekszik folyásának minden napjaiban, mint tisztulása fekvőhelye legyen számára, s minden tárgy, amelyen ül, tisztátalan legyen, tisztulásának tisztátalansága szerint. 27. És bárki megérinti azokat, tisztátalan legyen; mossa meg ruháit, fürödjék meg vízben, és tisztátalan lesz estig. 28. S ha megtisztult folyásától, számláljon magának hét napot, és azután tiszta lesz. 29. A nyolcadik napon pedig vegyen magának két gerlicét vagy két galambfiat, és vigye el azokat a paphoz a találkozás sátorának bejáratához. 30. És készítse el a pap az egyiket vétekáldozatnak, a másikat égőáldozatnak és szerezzen engesztelést számára a pap az Örökkévaló színe előtt tisztátalanságának folyása miatt.

Befejező intelem

31. És óvjátok Izrael fiait tisztátalanságuktól, hogy meg ne haljanak tisztátalanságukban, amidőn megtisztátalanítják hajlékomat, mely közöttük van. 32. Ez a tan a folyósról és arról, akiből kijön a magömlés, hogy tisztátalan lesz általa; 33. és a tisztulásában szenvedő nőről, és arról, akinek folyik folyása, akár férfi, akár nő, és a férfiról, aki hál tisztátalan nővel.

 

 

RAJ TAMÁS KOMMENTÁRJA

„Így szólt az Örökkévaló Mózeshez: Ez legyen a bélpoklos törvénye, megtisztulása idején. Vezessék el őt a paphoz, és a pap menjen ki vele a táboron kívülre, nézze (vizsgálja) meg őt a pap, hogy meggyógyult-e a bélpoklos a bélpoklosság sebeiből (Mózes III. könyve, 14. fejezet 1-3. vers)”. E szavakkal kezdődik soros heti szakaszunk, amely a Biblia egészségügyi, vagy úgy is mondhatjuk, járványügyi előírásait tartalmazza. Jól tudjuk, hogy egészen a legújabb korig mekkora pusztításokat jelentettek a különféle járványok, olykor egész generációkat, népeket és törzseket semmisítve meg. A mózesi törvények azonban, a kor lehetőségeihez mérten, kellő mértékben felkészítették a papokat (a kohénokat, vagyis Áron főpap leszármazottait, aki többek között az orvosi feladatokat is ellátták, hogy a nép elkerülhesse a súlyos fertőzések terjedését. A betegeket szigorúan el kellett különíteni (vagyis karantént alkalmaztak), a papnak többszörösen, a törvény által előírt módon meg kellett vizsgálnia a betegeket, sőt a fertőzés által gyanú alá helyezett (penészes?) helyiségeket. Mózes törvénye még arra is ügyelt, hogy az illemhely a táboron kívül legyen, s hogy mindenki rendelkezzék egy olyan kis ásóval, amellyel ürülékét elföldelhesse,

Régóta vitatják a zsidó bibliatudósok, a keresztény teológusok és az orvos-történészek, hogy mi is lehetett pontosan a bibliai bélpoklosság, hogy vajon lepra volt-e az? Valószínűnek látszik ugyanis ez a feltételezés, bár számos más következtetés is napvilágot látott az elmúlt
évszázadok során. A bibliai szöveg „tisztátalan” és „tiszta” személyekről beszél, amely kifejezések alatt az elemzők zöme „leprást” (vagy szinonimájaként bélpoklost) és „egészségest” ért. Mások szerint a caráátként leírt kór inkább egy Dél-Oroszországban gondosan megfigyelt betegségnek felel meg, amely egy, a turkesztáni szártok soraiban észlelt bőrbetegség lenne, az előző heti szakaszban említett Kazenelson pedig gombás fertőzésnek gondolta, ám ezt a föltevést csak kevesen támogatják. Egy régi kiváló orvos-történész ara hívja fel figyelmünket, hogy lehettek az ókorban olyan betegségek, melyek eltűntek, vagy környezeti befolyás következtében egészen más képet mutatnak, és fordítva, előfordulhatnak olyan kórképek a legújabb korban, melyek az ókorban egyszerűen nem léteztek.

Mindenesetre Mózes III. könyve valóságos ókori-klinikai diagnosztikai könyv, amely helyenként egészen pontosan írja le a betegség tüneteit, sőt a „tisztátalan” emberek elkülönítésére is pontos utasításokat ad. Bizonytalan kórisme esetén a papnak jogában állott hét, máskor kétszer hét napra „karanténban” történő megfigyelésre szóló rendelkezést kiadnia: „Vigyék el az ilyen embert Áronhoz, a paphoz, vagy valamelyikhez az ő papfiai közül”, uo. 13. fejezet 2. vers).

Érdekes, hogy a szakemberek napjainkban a leprának két fő formáját különböztetik meg: az egyik az, amely főleg nodularis bőrelváltozásokkal jelentkezik, míg a másik a „tuberkuloid” tepra, amely csillogó, sápadt foltokkal mutatkozik meg. Az orvos-történészek számára nem kis meglepetést okozhat, hogy ez a két fajta lepra elég jól megfelel az ősi mózesi szövegben pontosan jellemzett csomós (héberül szeét), illetve kiütéses (héberül baheret) fajtáknak. A fogalmak bizonytalanságára mutat azonban, hogy ugyanaz a szó – a caráát – volt használatos a ruhákon képződő penészfoltok, valamint a házfalakon kicsapódó gombásodás jelölésére, amelyeket a mózesi törvények, minden bizonnyal a fertőzés és a megbetegedés veszélye miatt tilalmasaknak tart, akárcsak az emberi bélpoklosságot.

A legnagyobb középkori zsidó tudós, Maimonides (1138-1204), aki neves orvos is volt,  Hilkot hacaráát („A bélpoklosság törvényei) című írásában kifejti, hogy több betegséget – teljesen érthetően – pontatlanul, összefoglaló névvel, ma úgy mondanók: „hibásan diagnosztizáltak”, és azokat „közös névvel” illették.

A bélpoklosság, mint a fentiekből is kitűnik, az ókor óta ismert, nagyon súlyos, fertőző betegség, ma már tudjuk, hogy a leprabacilus okozza. Hatalmas járványokat okozott a középkorban is, és rengeteg áldozatot követelt. A civilizáció terjedésével és a betegek elkülönítésével Európából jóformán teljesen kiszorult, s csak szórványos lepragócok maradtak. Dr. Forrai György „Gyógyítások könyve” című bibliai orvostörténeti lexikonjában megállapítja: „Bizonyosra vehető, ─ írja ─, hogy a betegség kifejlődéséért örökletes tényezők is felelősek (talán az öröklődő immunrendszer miatt, mely tud, vagy nem tud védekezni a szervezetbe behatoló leprabacilussal szemben). Ezért különösen meglepő, hogy már az ókori zsidóságban is fölismerték ezt a tényt. A Babilóniai Talmud Jebamot traktátusában ugyanis a következőt olvassuk: ’Férfi ne vegyen el asszonyt epileptikus vagy leprás családból, ha e betegségek a családban háromszor ismétlődtek’.”

 

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Previous post heti szakasz április 6-án: Tázriá פָּרָשָׁת תַזְרִיעַ
Next post heti szakasz május 4-én: aharé mot