heti szakasz augusztus 20-an: Ki técé (5Mózes 21:10–25:19.)
Ki técé (5Mózes 21:10–25:19.)
Rosko Gabor munkaja
https://daf.mozaikhub.hu/hetiszakasz/ki-tece
A családi életre és az emberszeretetre vonatkozó törvények
a) Családi törvények
21. fejezet
Házasság háborúban foglyul esett nővel
10. Ha kivonulsz háborúba ellenséged ellen és kezedbe adja őt az Örökkévaló, a te Istened és te foglyokat ejtesz közüle, 11. és látsz a foglyok között szép termetű nőt, megkedveled őt és elveszed magadnak feleségül: 12. Akkor vidd be házadba és nyírja le haját és igazítsa körmeit;13. vesse le fogsága ruháit magáról, maradjon házadban és sirassa meg apját meg anyját egy teljes hónapig, azután menj be hozzá és légy férjévé, és ő legyen a te feleséged. 14. És lesz, ha nem találsz majd kedvet benne, bocsásd el szabadon, de eladni ne add el pénzért; ne hatalmaskodjál fölötte, mivelhogy megaláztad őt.
Az elsőszülött joga
15. Ha lesz egy férfiúnak két felesége, az egyik szeretett, a másik gyűlölt, és szülnek neki fiúkat, a szeretett és a gyűlölt; és lesz az elsőszülött fiú a gyűlölté: 16. Akkor lesz, amely napon örökségül adja fiainak azt, amije lesz, nem teheti elsőszülöttnek a szeretettnek fiát a gyűlöltnek fia elé, aki az elsőszülött; 17. hanem az elsőszülöttet, a gyűlöltnek fiát, ismerje el, hogy adjon neki kétszeres részt mindenből ami nála találtatik, mert az tehetségének zsengéje, övé az elsőszülöttség joga.
Az engedetlen fiú
18. Ha lesz valakinek makacskodó és ellenszegülő fia, nem hallgat atyja szavára, sem anyja szavára, megfenyítik őt, de nem hallgat rájuk: 19. Akkor fogják meg őt atyja és anyja, és vigyék ki városáriak véneihez, helységének kapujába, 20. és szóljanak városának véneihez: Eme fiúnk makacskodó és ellenszegülő, nem hallgat szavunkra, dőzsölő és iszákos, 21. És kövezzék meg városának mind az emberei kövekkel, hogy meghaljon: Így irtsd ki a gonoszt közepedből; egész Izrael pedig hallja és féljen!
Az emberszeretet törvényei
Intézkedés a kivégzett ember holttestéről
22. Ha lesz valakin bűn, halálos ítélettel és megölik és fölakasztod őt egy fára, 23. ne hagyd éjjelen át hulláját a fán, hanem temesd el aznap, mert Isten átka az akasztott, és meg ne fertőztesd földedet, melyet az Örökkévaló, a te Istened ad neked birtokul.
22. fejezet
Elveszett tulajdon visszaadása
Ne lásd testvéred ökrét vagy bárányát eltévedve és elfordulnál tőlük; vidd azokat vissza testvérednek. 2.Ha pedig nincs közel hozzád a te testvéred, vagy nem ismered őt, akkor vidd be házadba és maradjon nálad, míg keresi azt a te testvéred, és akkor ad vissza neki. 3. Így tégy szamarával, így tégy ruhájával és így tégy testvéred minden elveszett dolgával, amely elveszik tőle és te megtalálod, nem szabad elfordulnod tőle.
Segítsen felemelni az elbukott állatot
Ne lásd testvéred szamarát vagy ökrét kidőlve az úton és elfordulnál tőlük; föl kell segítened vele együtt.
Vegyes Törvények – Első csoport
A két nem megkülönböztetése ruházattal
Ne legyen férfi ruhája asszonyon és ne öltsön férfi asszonyruhát, mert az Örökkévaló, a te Istened utálata mindaz, aki ezeket teszi.
Az anyamadár megkímélése
Ha madárfészek kerül eléd az úton valamely fán vagy a földön, fiókák vagy tojások, és az anya ül a fiókákon vagy a tojásokon, ne vedd el az anyát a fiakkal együtt. 7. Bocsásd el az anyát és a fiakat elveheted, hogy jó dolgod legyen és hosszú életű légy.
Korlát a háztetőn
Ha új házat építesz, csinálj korlátot tetődre, hogy ne hozz vérbűnt házadba, ha valaki leesik arról.
A magok keverése ellen
Ne vesd be szőlődet kétfélével, hogy szentséggé ne váljék az egész, a mag, melyet vetsz és a szőlő termése.
Szántás ökörrel és szamárral
Ne szánts ökrön és szamáron együtt.
Kétféléből készült ruha
Ne ölts fel vegyes szövetet, gyapjút és lent együtt.
Cicisz
Bojtokat készíts ruhád négy szögletére, amellyel befödöd magadat.
A házasság szentsége
Menyasszony ellen emelt vádak
Ha valaki feleséget vesz magának, bemegy hozzá, azután meggyűlöli; 14. és ráfog hamis vádakat és kelt róla rossz hírt és azt mondja: Ezt a nőt elvettem, közeledtem hozzá és nem találtam szűziességét 15.Akkor vegye a leány apja és anyja és vigye ki a leány szűziessége jeleit a város véneihez, a kapuba. 16. És mondja a leány atyja a véneknek: Leányomat odaadtam ennek a férfiúnak feleségül, de ez gyűlöli őt. 17. És íme ráfog hamis vádakat, mondván: Nem találtam leányod szűziességét, és ezek leányom szűziességének jelei; és terjesszék ki a ruhát a város vénei előtt. 18. És vegyék a város vénei a férfiút és fenyítsék meg; 19. bírságolják meg őt száz ezüstre és adják azt a leány atyjának, mert rossz hírt keltett Izrael szüzére, neki pedig legyen feleségül, nem bocsáthatja el egész életén át. 20. Ha pedig igaz volt az a dolog és nem találtatott a leánynak szűziessége, 21. akkor vezessék a leányt atyja házának bejáratához és kövezzék meg városának emberei kövekkel, hogy meghaljon, mert aljasságot követett el Izraelben, paráználkodván atyja házában. Így irtsd ki a gonoszt közepedből.
22. Ha rajta érnek valakit, hogy hál férjes nővel, haljanak meg mindketten; a férfi, aki hált a nővel, meg a nő. Így irtsd ki a gonoszt Izraelből.
Eljegyzett hajadon
23. Ha szűz leány eljegyeztetett egy férfiúnak és valaki éri őt a városban és vele hál, 24. akkor vezessétek ki mindkettőt ama város kapujába és kövezzétek meg őket kővel, hogy megfialjanak; a leányt, mivelhogy nem kiabált a városban és a férfiút, mert meggyalázta felebarátja feleségét. Így irtsd ki a gonoszt közepedből. 25. De ha a mezőn éri a férfiú az eljegyzett leányt, és megragadja őt a férfiú és hál vele; akkor haljon meg a férfi, aki vele hált, egyedül. 26. A leánynak azonban ne tégy semmit, a leánynak nincs halálos vétke, mert mintha rátámad, valaki felebarátjára és megöli, olyan ez a dolog; 27. mert a mezőn érte őt, kiálthatott az eljegyzett leány, nem volt semmi, aki segített neki.
El nem jegyzett hajadon
Ha valaki ér szűzleányt, aki nem eljegyzett, megragadja és hál vele és rajta érik őket, 29.akkor adjon a férfiú, aki, vele hált, a leány atyjának ötven ezüstöt és az legyen az ő felesége, mivelhogy meggyalázta; nem bocsáthatja el egész életén át.
23. fejezet
Tilos a házasság a mostoha anyával
Ne vegye el senki az atyja feleségét és ne födje föl atyja leplét.
A gyülekezetből kizártak
2. Ne jusson be zúzott heréjű vagy elvágott tagú az Örökkévaló gyülekezetébe. 3. Ne jusson be vérfertőzésből származó az Örökkévaló gyülekezetébe; tizedik nemzedéke se jusson be az Örökkévaló gyülekezetébe. 4. Ne jusson be ammónita és móabita az Örökkévaló gyülekezetébe; tizedik nemzedéke se jusson be az Örökkévaló gyülekezetébe, mindörökké. 5. Azért, mert nem jöttek elétek kenyérrel és vízzel az úton, mikor kivonultatok Egyiptomból és mivelhogy fölbérelte ellened Bileámot, Beór fiát, Peszórból, Árám-Náháráimban, hogy elátkozzon téged. 6. De nem akart az Örökkévaló, a te Istened Bileámra hallgatni és átváltoztatta az Örökkévaló, a te Istened számodra az átkot áldássá, mert az Örökkévaló, a te Istened szeretett téged. 7. Ne keresd az ő békességüket és az ő javukat mindennapjaidon át, örökké. 8. Ne utáld az edómitát, mert testvéred ő; ne utáld az Egyiptomit, mert idegen voltál az ő országában. 9. Gyermekeik, akik születnek nekik, a harmadik nemzedék jusson be közülük az Örökkévaló gyülekezetébe.
Vegyes törvények – Második csoport
A tábor szentsége
10. Ha táborba vonulsz ellenségeid ellen, őrizkedjél minden gonosz dologtól. 11. Ha lesz közötted valaki, aki nem lesz tiszta éjjeli véletlen folytán, menjen ki a táboron kívülre, ne menjen be a táborba. 12. És lesz, estefelé fürödjék meg vízben és mikor lemegy a nap, menjen be a táborba.13. És hely legyen számodra a táboron kívül, hogy oda kimehess. 14. És ásó legyen nálad fegyvereid mellett; és lesz, midőn kinn leülsz, áss vele és fedd be, ami elment tőled. 15. Mert az Örökkévaló, a te Istened jár táborod közepette, hogy megmentsen téged és ellenségeidet elédadja; azért legyen a te táborod szent, hogy ne lásson benne szemérmetlen dolgot és elforduljon tőled.
Szökevény rabszolgák
16. Ne szolgáltass ki szolgát az ő urának, ha menekül hozzád az ő ura elől. 17. Nálad lakjék, közepetted, ama helyen, melyet választ kapuid egyikében, ahol jó neki; ne sanyargasd őt.
Erkölcstelenség
18. Ne legyen paráznaságra szentelt nő Izrael leányai közül és ne legyen paráznaságra szentelt férfi Izrael fiai közül. 19. Ne vidd be a parázna nő bérét és az eb árát az Örökkévaló, a te Istened házába bármely fogadalom fejében; mert az Örökkévaló, a te Istened utálata mindkettő.
Kamatfizetés
20. Ne adj kamatot testvérednek, kamatot pénzre, kamatot eledelre, kamatot bármire, amire kamatot adnak. 21. Az idegennek adj kamatot, de a testvérednek ne adj kamatot, hogy megáldjon téged az Örökkévaló, a te Istened kezed minden szerzeményében, az országban, ahova bemész, hogy elfoglaljad.
Fogadalmak
22. Ha fogadalmat teszel az Örökkévalónak, a te Istenednek, ne késsél azt teljesíteni, mert számon kéri azt az Örökkévaló, a te Istened tőled és vétek lesz rajtad. 23. Ha pedig abbahagyod a fogadalomtevést nem lesz rajtad vétek. 24. Ami ajkaidon kijön, őrizd meg és tedd meg, úgy, amint megfogadtad az Örökkévalónak, a te Istenednek önkéntes adományul, amit kimondtál száddal.
A szomszéd szőlője és földje
25. Ha bemész felebarátod szőlőjébe, ehetsz szőlőt kedved szerint jóllakásodig, de edényedbe ne tégy. 26. Ha bemész felebarátod lábán álló gabonájába, leszakíthatsz kalászokat kezeddel, de sarlót ne emelj felebarátod lábán álló gabonájára.
24. fejezet
Válás
Ha valaki feleséget vesz magának és férjévé lesz, akkor lesz, ha nem talál az kegyet szemeiben, mert talált rajta valami szemérmetlen dolgot és ír neki válólevelet, kezébe adja és elküldi házából – 2. az elmegy házából és megy és más férfiúé lesz, 3. de meggyűlöli őt az utóbbi férfi és ír neki válólevelet, kezébe adja és elküldi házából vagy ha meghal az utóbbi férfi, aki elvette feleségül: 4. nem szabad az első férjének, aki elküldte, visszavennie, hogy felesége legyen neki, miután megfertőztetett, mert utálat az az Örökkévaló színe előtt; és ne vidd vétekre az országot, melyet az Örökkévaló, a te Istened ad neked örökségül.
A méltányosság és emberszeretet törvényei
Mentesség
Ha valaki vesz új feleséget, ne vonuljon ki a sereggel és ne jusson rá semmi teher; szabad legyen háza számára egy évig, hogy örvendeztesse feleségét, akit elvett.
Malomkövet nem szabad zálogba venni
Ne vegyen senki zálogul malmot és felső malomkövet, mert életet venne zálogba.
Emberrablás
Ha rajtaérnek valakit, aki embert lop testvérei közül, Izrael fiai közül, hatalmaskodik fölötte és eladja őt, akkor haljon meg az a tolvaj, Így irtsd ki a gonoszt közepedből.
Poklosság
Őrizkedjél a poklosság sérelménél, hogy őrizkedjél nagyon és cselekedjél mind aszerint, amint tanítanak benneteket a levita papok, amint parancsoltam nekik, úgy őrizzétek meg, hogy megtegyétek. 9. Emlékezzél meg arról, amit tett az Örökkévaló, a te Istened Mirjámmal az úton, mikor kivonultatok Egyiptomból.
A zálog átvétele és visszaadása
Ha kölcsönzöl felebarátodnak bármely kölcsönt, ne menj be házába, hogy elvedd zálogát, 11.kinn állj meg és az az ember, akinek kölcsönöztél, hozza ki neked a zálogot az utcára. 12. Ha pedig szegény ember az, ne feküdjél le zálogával; 13. add vissza neki a zálogot, mikor lemegy a nap, hogy lefeküdhessék az ő ruhájában és áldjon téged; neked pedig igazságul lesz az az Örökkévaló a te Istened színe előtt.
Bánásmód a munkásokkal
14. Ne nyomorgasd a bérmunkást, a szegényt és szűkölködőt testvéreid közül vagy idegened közül, aki országodban, kapuidban van. 15. Aznap add meg bérét és ne menjen le fölötte a nap, mert szegény ő és azután vágyódik lelke, hogy ne kiáltson ellened az Örökkévalóhoz és vétek legyen rajtad.
Egyéni felelősség
16. Ne ölessenek meg atyák a gyermekek miatt és gyermekek ne ölessenek meg az atyák miatt; mindenki a maga vétkéért ölessék meg.
Igazságtalanság a jövevénnyel, az árvával és az özveggyel szemben
17. Ne hajlítsd el az idegennek és az árvának a jogát, és ne vedd el zálogba az özvegy ruháját.18. Emlékezzél meg arról, hogy rabszolga voltál Egyiptomban és megváltott téged az Örökkévaló, a te Istened onnan; azért parancsolom neked, hogy tedd ezt a dolgot.
Nagylelkűség a földnélküliek iránt
19. Mikor learatod aratni valódat meződön, és elfelejtesz kévét a mezőn, ne térj vissza, hogy azt elvedd; az idegené, az árváé és az özvegyé legyen, hogy megáldjon téged az Örökkévaló, a te Istened kezed minden munkájában.
20. Mikor lerázod olajfádat, ne szedd le (a bogyókat) magad után; az idegené, az árváé és az özvegyé legyen. 21. Ha leszüreteled szőlődet, ne böngéssz magad után; az idegené, az árváé és az özvegyé legyen. 22. Emlékezzél meg arról, hogy rabszolga voltál Egyiptom országában, azért parancsolom meg neked, hogy tedd ezt a dolgot.
25. fejezet
A túlzott büntetés ellen
Ha pör lesz férfiak között és odalépnek a törvény elé, hogy ítéljenek fölöttük, és fölmentik az igazságost és elítélik a bűnöst 2. Akkor lesz, ha verést érdemel a bűnös, fektesse le őt a bíró és veressen rá maga előtt bűnösségéhez mérten, szám szerint. 3. Negyvenet veressen rá, ne többet; nehogy többet veressen rá, ezenfelül sok ütést, és lealáztatnék testvéred szemeid előtt.4. Ne kösd be az ökör száját, mikor nyomtat.
Sógorházasság
5. Ha együtt laknak testvérek és meghal az egyik közülük, és fia nincs neki, ne legyen a halottnak felesége (családon) kívül idegen férfié, sógora menjen be hozzá és vegye őt nőül, sógorsági házassággal vegye el. 6. És legyen, az elsőszülött, akit szülni fog, maradjon meghalt testvére nevén, hogy ne töröltessék a neve Izraelből. 7. De ha nem akarja a férfi elvenni sógorasszonyát, akkor menjen ki sógorasszonya a kapuba, s vénekhez és mondja: Sógorom vonakodik fenntartani az ő testvérének nevét Izraelben, nem akar engem sógorsági házassággal elvenni. 8. És hívják meg városának vénei és szóljanak hozzá; ő meg odaáll és azt mondja: Nem akarom elvenni, 9.akkor lépjen oda sógorasszonya hozzá a vének szemei láttára, húzza le saruját a lábáról és köpjön ki előtte; szólaljon föl és mondja: Így történjék a férfiúval, aki nem építi föl testvérének a házát. 10. És neveztessék el Izraelben: Saruja – lehúzottnak háza.
Megvetendő szemérmetlenség
11. Midőn férfiak egymás közt tusakodnak, valaki meg testvére, és közeledik az egyiknek felesége, hogy megmentse férjét annak kezéből, ki őt veri s kinyújtja kezét és megragadja a szemérmét: 12. akkor vágd el kezefejét, ne sajnálja szemed.
Helyes súly és mérték
13. Ne legyen neked zacskódban kétféle súlykő, nagy és kicsiny. 14. Ne legyen neked házadban kétféle éfó, nagy és kicsiny. 15. Teljes és igazságos súlyköved legyen, teljes és igazságos éfód legyen, hogy hosszú életű légy a földön, melyet az Örökkévaló, a te Istened ad neked. 16. Mert az Örökkévaló, a te Istened utálata mindaz, aki ezeket teszi, mindaz, aki hamisságot követ el.
Emlékezzél Amálékra
Emlékezzél meg arról, amit tett neked Amalék az úton, mikor kivonultatok Egyiptomból: 18.Hogy rádtámadt az úton és megverte az utócsapatodat, mind az elgyöngültetek mögötted; te pedig bágyadt és fáradt voltál, és ő nem félt az Istentől. 19. Azért lesz, midőn nyugalmat szerez neked az Örökkévaló, a te Istened mind az ellenségeidtől köröskörül, az országban, melyet az Örökkévaló, a te Istened ad neked birtokul, hogy elfogadjad, akkor töröld el Amalék emlékét az ég alól, el ne felejtsd!
Dr.Bernstein Béla forditása
………………………………………………………………….
Raj Tamás kommentárja:
KI TÉCÉ
„Ne kösd be az ökör száját, amikor nyomtat!” (Mózes V. könyve, 25. fejezet 4. vers). Soros heti szakaszunkban, a mózesi törvények újabb csoportjában olvassuk ezt a bibliai előírást. A régi talmudi bölcsek a Szentírásból azt következtették, hogy az embernek szabad az állatokat dolgoztatnia, ám ugyanakkor szigorú törvény szólt az igavonó állatok védelméről, és általában az állatvédelemről. Ezért volt tilos a nyomtató ökör száját bekötni: ha már munkát végez az állat, hadd egyék is belőle. Más népek és kultúrák körében a nyomtató ló vagy ökör szájának bekötése megszokott, bevett gyakorlat volt, s noha a bibliai előírás teljesen egyértelmű és félreérthetetlen, sajnos, még ma is előfordul ez a régi, kegyetlen szokás.
A bibliai parancs természetesen minden más tekintetben is fontos lehet: a régi zsidó (jiddis) közmondás gyakorta idézi ezt az iparban és a kereskedelemben dolgozó munkatársak vonatkozásában is. (Zárójelben megjegyezzük, hogy ezt a valójában állatvédelmi törvényt a bibliai hagyomány mindig az emberekre is, konkrétan az arató munkásokra is értelmezte. Az állat kímélése az ókor végi Izraelben már általánosan elismert, élő gyakorlatnak számított.
Számos más hasonló törvényt is találunk Mózes rendelkezései között, amelyek mind az állatok kímélését, védelmét szolgálták. Jellemző, hogy az igavonó állatok említése még a Tízparancsolatba is bekerült: szombat napján nem csupán az embereknek, de az állatoknak is pihenniük kellett („Ne végezz semmiféle munkát, se Te, se fiad-lányos, se szolgád-szolgálólányod, se ökröd-szamarad”, Mózes V. könyve, 5. fejezet 14. vers). Idézhetünk még számos további példát. Így tilos volt bekötni a nyomtató ló szemét is, amit abban a korban az igavonó állat megtévesztésére gyakoroltak. Az állatot ugyanis ennél a munkafázisnál körbe-körbe hajtották, és szemének bekötésével meg akarták téveszteni a jószágot, hadd higgye, hogy valamilyen cél irányába halad előre… Az effajta cselekedetet azonban a bibliai gondolkodásmód nem tartotta megengedhetőnek. Gondoljunk csak összehasonlításképpen egy sajnálatos, manapság elfogadott szituációra: vessük csak egybe ezt az ókori zsidó mentalitást a mai baromfi-nagyüzemek elképesztően kegyetlen gyakorlatával…
A Biblia korában, a Szentírás szellemében nem engedték meg azt sem, soros heti szakaszunk egy másik törvénye szerint, hogy az ökröt és a szamarat egyazon járomba fogják, mivel ebben az esetben a gyengébb állat képtelen lenne megfelelő módon követni az erősebb iramát. „Ne szánts ökörrel és szamárral együtt” (Mózes V. könyv, 22. fejezet 10. vers). Természetesen, ezt a bibliai passzust is lehet átvitt értelemben, akár az emberekre is érteni, ám elsődleges szempontja mindenképpen állat- és természetvédelmi megfontolás volt.
Az elkóborolt jószágot mindig vissza kellett szolgáltatni eredeti tulajdonosának: „Ne nézd el, ha felebarátod ökre vagy juha eltévelyeg, s ne fordulj el tőlük, hanem bizony tereld vissza azokat felebarátodhoz. Ha pedig nincs közel hozzád a felebarátod, vagy nem ismered őt: vidd be az állatot a saját házadba, és legyen nálad, amíg a felebarátod megkeresi azt, és akkor add vissza neki” (Mózes V. könyve, 22. fejezet 1-2. vers).
A fenti törvényt még akkor is gyakorolni kellett, ha a megtaláló történetesen az illető tulajdonossal ellenséges viszonyban állt: „Ha megtalálod ellenséged eltévedt ökrét vagy szamarát: hajtsd vissza néki” (Mózes II. könyve, 23. fejezet 4. vers). Ennek a törvénynek nem csupán gazdasági oka lehetett, hanem mivel az állatok ― jól ismert tulajdonságuk alapján ― erős szálakkal kötődnek megszokott gazdájukhoz, ezért arra is ügyeltek, hogy ezeket a szálakat fenn is tartsák: „Az ökör jól ismeri gazdáját, és a szamár is az ő urának jászlát” (Jesája könyve, 1. fejezet ?? vers).
A bibliai törvénykezésben külön szabály szól arról, hogy a sebesült vagy szerencsétlenül járt állaton minden embernek kötelessége segíteni. „Ha látod, hogy a te felebarátod szamara vagy ökre az úton eldőlve fekszik, ne fordulj el azoktól, hanem vele együtt emeld fel azokat.” (Mózes V. könyve, 22. fejezet 4. vers). Ezt a szabályt sajnos még napjainkban sem minden ember gyakorolja! Sajnálatos módon, manapság igen gyakran lehet látni elhagyott, olykor súlyosan sebesült, vagy éppenséggel egykori gazdáik által kivetett kóborló kutyákat és más állatokat…
A nehéz helyzetbe került állaton még akkor is kötelessége az embernek ― ugyancsak egy külön bibliai parancs szerint ― segíteni, ha történetesen annak gazdájával az ember nincs éppen baráti viszonyban: „Ha látod, hogy annak a szamara, a ki téged gyűlöl, a teher alatt fekszik, vigyázz, rajta ne hagyd; oldd el a terhet vele együtt” (Mózes II. könyve, 23. fejezet 5. vers). Az sem megengedett, hogy a gyűlölködő egyénnel szemben ne nyújtson kellő segítséget az ember, de a szenvedő állat esetén egyenesen kötelessé tesz bennünket a Szentírás erre a jócselekedetre. Elvégre az állat vajmi kevéssé tehet a mi emberi indulatainkról, kicsinyes gyűlölködéseinkről…