Rabbink kommentarja a heti szakaszhoz

Petőfi Sándor a Tórában „Rabok legyünk vagy szabadok? / Ez a kérdés, válasszatok!” – áll a leghíresebb magyar vers legtrükkösebb verssorában. Mert nem csak arról van szó, hogy a kérdés retorikai, hiszen ez a vers valójában az őt hallgató tömeget egyesítő szónoklat. Mindenki ugyanara az oldalra áll, mert nincs ember, aki a rabság mellett döntene. Hanem arról is, hogy még elvileg sem lehetséges a rabságot választani: aki választ, bármit, aki maga dönt a sorsáról, az máris szabad. Valami hasonlóról beszél Mózes is hosszú ...

Tovább


Rabbink kommentarja a heti szakaszhoz

Petőfi Sándor a Tórában „Rabok legyünk vagy szabadok? / Ez a kérdés, válasszatok!” – áll a leghíresebb magyar vers legtrükkösebb verssorában. Mert nem csak arról van szó, hogy a kérdés retorikai, hiszen ez a vers valójában az őt hallgató tömeget egyesítő szónoklat. Mindenki ugyanara az oldalra áll, mert nincs ember, aki a rabság mellett döntene. Hanem arról is, hogy még elvileg sem lehetséges a rabságot választani: aki választ, bármit, aki maga dönt a sorsáról, az máris szabad. Valami hasonlóról beszél Mózes is hosszú ...

Tovább


Rabbink kommentarja a heti szakaszhoz.

Mi a mi dolgunk? Az érzelmi önvédelem és az empátia  Fontos azt gondolnunk néha, hogy „ez nem a mi dolgunk”, még ahhoz is ez kell, hogy segíthessünk valamennyit, némi távolítás. De fontos közben tudnunk, hogy ami körülöttünk történik, mégis a mi dolgunk, ránk tartozik, hat ránk és felelősek vagyunk érte szinte mindig.  „Igazságot szolgáltat az árvának és az özvegynek, szereti az idegent, akit felruház és megetet”, mármint az Örökkévaló az Ékev hetiszakasz állítása szerint. Aki másodszorra is elolvassa a ...

Tovább


Rabbink kommentarja a heti szakaszhoz.

Az Isten, a szomszédod és a társad: változatok a szerelemre A Tóra Tu beÁv, a szerelem zsidó ünnepének hetében arra készít fel minket a hetiszakasz, hogy lassú lépésekben tanuljuk meg szeretni, elfogadni a körülöttünk lévő világot, amelyet egyszer majd a szerelem önzetlen feltétlenségének kell berendeznie, „az ok nélküli szerelemnek”.  A nagy közösségi gyásznap után vagyunk immáron, a vigasztaló Áv havában. A következő szombat a vigasztalás szombatja lesz, közvetlenül előtte, pénteken pedig Tu beÁv, a szerelem ...

Tovább


Rabbink kommentarja a heti szakaszhoz

Ne féljetek: egy új magyar zsidóság felé Mózes az új nemzedéknek újra elmeséli a kémek történetét, mielőtt elindulnak saját életük nagy feladatára. A múltról azért esik szó, hogy megszabaduljanak tőle. Ne féljetek – hangzik el sokszor a hetiszakaszban. A magyar zsidóság szintén ehhez a fordulóponthoz érkezett. Mózes belefog hosszú búcsúbeszédébe Izráel új nemzedéke előtt, amikor a pusztai vándorlás korszaka lezárul, és megkezdődik a hosszú hazatérés az ősöknek már régen és sokszor megígért földre. A ...

Tovább


Rabbink kommentarja a hetiszakaszhoz

A bibliai Budapest születése: kik a magyar zsidók a Tórában? Amikor végre,negyven és egy majdnem teljes nemzedék elvesztése után megérkezik a nép a megígért földre, Gád és Rúben törzse úgy dönt, hogy ők inkább mégsem mennek tovább, tetszik nekik a hely, ahol letáboroztak már. A kettős kötődés, a „diaszpóra” előbb születik meg a szívekben és a külső valóságban egyaránt, mint maga az Ország. A sivatagi bolyongás végén, a csúcsponthoz közel, amikor a Tóra története lezárul a nemzedékeknek, már Ábrahámnak ...

Tovább


Rabbink kommentarja a heti szakaszhoz

„Minden egyes lélek Istene”: mi mindent tekint családnak a Tóra? Ebben a hetiszakaszban, amelyben 90-szer szerepel a „család” szava, szó esik „szabálytalan”, csonka családokról, kizárólag nőkből álló nagycsaládokról – az ő jogaikat maga Isten terjeszti ki – és egy sajátos „örökbefogadásról” is, amely kijelöli, ki lesz Izráel népének új vezetője. Egy lassú nemzedékváltás lezárultához, a negyvenéves vándorlás végéhez közeledve ismét népszámlálást tartanak a zsidók, ahogy szokás, nemzetségeik, ...

Tovább


A baj ráér. Gyász-vigasz-szerelem

Amikor a szombat és a böjtnapok egyike ugyanakkorra esik, a böjtöt továbbnyomjuk a következő napra. A baj megvárja az embert, kár kapkodni a gyászzal, éppen azért, mert néha nem elkerülhető. A mostani szombat Támmuz havának 17. napjára esett, ezért kell ma, vasárnap kisböjtöt tartani, reggeltől estig majd, este már újra lehet. Támmuz 17. a város, Jeruzsálem és a Szentélyek, Isten templomai pusztulásának kezdetét jelzi, egy három hetes gyászidőszakét, amelyben az elmélyült csend uralkodik. Ez az időszak gyászolja a ...

Tovább


Rabbink heti szakasz értelmezése

Saját szoba: Jákob sátrai és a boldog egyedüllét esélye A zsidó hagyomány már a középkorban az intimszférát, a választott egyedüllét méltóságát dicsérte. Úgy írt a leghíresebb Tóra-magyarázó, Rási a „saját szobáról”, ahogy nyolc és fél évszázaddal később Virginia Woolf. Milyen szépek a Te sátraid, Jákob, hajlékaid, Izrael – ezt szokás mondania némely jámbor zsidóknak a zsinagógába belépve. A szöveg szerzője egy korrupt hajlamú, a zsidókkal szemben ellenséges próféta, Bálám (aki a szamara társaságában ...

Tovább


Rabbink kommentje a heti szakaszhoz.

Hol vannak Mirjám utódai: a gondoskodó vezetők és egy hagyomány feltámadása Mirjám próféta volt, a születő zsidó nép első vezetői közül. Testvéreinek, Mózesnek és Áronnak lett utóda, neki nem. Illetve volt, csak nem nevezték ki ünnepélyesen és nem magasztalták hangosan őket. Pedig az, ami nem látszik, az tartja fenn a világot a Szentírás szerint. Előszörre azt tudjuk meg róla, hogyan mentette meg, a fáraó lányával közösen, a gyermek Mózest. Két nő, akik közül az egyik rabszolgák gyereke, a másik a legnagyobb ...

Tovább