Home 3

A reformmozgalom

Kik a reformzsidók?

„A progresszív (liberális vagy reform-) judaizmus a zsidó felvilágosodás hatására, a nyugat-európai emancipációs és integrációs folyamatokkal nagyjából párhuzamosan, a XIX. században kialakuló, német területről induló zsidó vallási irányzat, amely ma elsősorban az angolszász világban népszerű. (Ennek terméke volt eredetileg a magyarországi neológia is.) Az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban a hívő zsidók tekintélyes része közülük kerül ki, létszámuk összességében milliós nagyságrendű. A modern nyugati világhoz alkalmazkodva, a hagyományosnál jóval kevésbé „elzárkózó” módon értelmezik a zsidó vallási előírásokat. Számos rituális törvényt igyekeznek erkölcsi előírásokként újraértelmezni. Leggyakrabban hivatkozott eszményeik egyike „a világ megjavítása”, a XVI. századi cfáti kabbala egyik – eredetileg nem tisztán morális célzatú, messianisztikus – elgondolása. A szombattartás, a kóser étkezés, a betérés szabályait másképp interpretálják, mint az ortodox, vagy az ortodoxia és a reformmozgalom között félúton lévő konzervatív közösségek. A korlátozatlan nemi egyenlőség hívei. Körükben teljesen elfogadott a rabbinők avatása is. A reformirányzat, bár immár húsz éve jelen van Magyarországon, egyelőre nálunk még nem tudott komolyan megerősödni. Néhány százan lehetnek a két reformközösség, a Szim Salom és a Bét Orim vonzáskörében. Izraelben állami elfogadásuk, illetve annak mértéke folyamatos viták tárgya. Nemrég a Netanjahu-kormánynak az egyik vallásos pártból kikerülő vallásügyi minisztere adott hangot annak a véleményének, hogy a reformzsidók nem is igazi zsidók.”
Vári György, NOL

A reformmozgalom Magyarorszagon

A magyarországi reformzsidóság főnixmadárként, saját hamvaiból éledt újjá a huszadik század végén. Ma már két reform zsidó hitközség működik Budapesten, Szim Sálom és Bét Orim. Az utóbbi büszkén tekinti önmagát a rövid életű, de dicsőséges múlttal rendelkező Központi Pesti Reformegylet szellemi örökösének.
Az 1848 tavaszán, a forradalom kezdetén alakult egylet hamarosan hitközséggé is formálódott, és az alapító tagok közül való fiatal, művelt és tehetséges rabbinövendék, Einhorn Ignác személyében megtalálta lelkipásztorát. Einhorn Ignác, aki a szabadságharcot szívvel-lélekkel támogatta, Klapka tábornok seregében tábori papként működött, majd a forradalom bukása után 1849 októberében emigrálni kényszerült. A véletlen játéka, hogy az egylet új rabbijának, Einhorn Dávidnak is ugyanaz volt a vezetékneve, mint elődjének. Einhorn Dávid, aki kora egyik kiemelkedő rabbija volt, mégsem tudta megakadályozni Magyarország első reform zsidó hitközségének feloszlatását, vagyis a pesti hagyományos anyahitközségbe való kényszerített beolvasztását. A kormányhatóságok a reformzsidóságban a forradalom és a liberális eszmék támogatóit látták, ugyanakkor az állam által elismert pesti hitközség vezetői próbálták visszaszerezni a magyar zsidó intelligencia legtehetségesebb és legtehetősebb tagjait, akik elhagyták őket, és a reformhoz csatlakoztak.

november 10-én, amikor a Reformegylet születési és házassági anyakönyveit átadták Schwab Lőw pesti főrabbinak, Einhorn Dávid rabbi gyülekezete megszűnt létezni. Einhorn még mintegy két évig Magyarországon maradt, ahol megírta fontos német nyelvű filozófiai munkája, „Das Princip des Mosaismus” első kötetét. Pár hónappal később kivándorolt Amerikába, ahol az amerikai reform zsidóság máig is sokszor idézett, elismert és köztiszteletnek örvendő vezetője lett.
A következő mintegy 150 évben szervezett reform zsidóság nem létezett Magyarországon, noha az ortodox rabbinikus irodalomban a magyar neológiát sokszor a reformmal azonosították.
Személyes élményeim és beszélgetések alapján mondhatom, hogy a Rabbiképző Intézeti professzoraim közül Dr. Benoschofszky Imre országos főrabbi a reform felé hajlott. Világhírnek örvendő rektorunk, Dr. Scheiber Sándor, aki ugyan ragaszkodott a hagyományos liturgiához és elhatárolta magát az imakönyvi újításoktól, teológiai nézeteiben mégis legközelebb állt a reformhoz.

A budapesti Rabbiképző Intézet (a mai OR-ZSE) Amerikában élő végzettjei közül többen, mint reform rabbik működtek. E sorok írója is, az Egyesült Államokba kerülvén a reform zsidóságot választotta.
Raj Ferenc rabbi

Raj Ferenc rabbi

Az alapitó rabbinkról

„Nem tekintem feladatomnak, hogy nyomasztó mintazsidó legyek”

Raj Ferenc rabbi

Pályám elején, Újpest és Zugló körzetének rabbijaként elhatároztam, hogy életemet a zsidó eszmék tanításának fogom szentelni, ám úgy éreztem, folyamatosan falakba ütközöm. Az pedig, hogy doktorandusz hallgatóként a tudományos élet nagyjaival vettem körül magam, s velük együtt pezsgő szellemi, kulturális közeget teremtettünk, kifejezetten zavarta az akkori politikai vezetést. Hogy ráadásként fiatalokat neveltem, tanítottam, a MAZSIHISZ elődje, a MIOK (Magyar Izraeliták Országos Képviselete) egyenesen tűrhetetlennek tartotta. Amikor a Szegeden szintén rabbiként működő testvéremet, Raj Tamást elbocsájtották az állásából, én a családommal együtt disszidáltam. Az Egyesült Államokban kaptunk menedékjogot, s mint akkoriban sokan mások, Brooklynban kezdtem amerikai pályafutásomat, ahol meghívásos alapon egy reform közösség élére kerültem. Majd a Massachusetts állambeli Boston környéki Belmont kertvárosban folytattam és végül a kaliforniai Berkeley Beth El templomában tanitottam, ahol visszavonulásomkor a Rabbi Emeritus címmel tiszteltek meg. Amerikában oly sokat tanultam és szeretném tudásomat és tapasztalataimat megosztani mindazokkal, akiket érdekel a zsidóság eszmevilágának hagyománytisztelő, de mégis modern, progresszív értelmezése.
Ahol az utóbbi negyven évben éltem, úgy tűnik, végleg önmagába zárult: Budapest, Brooklyn, Belmont, Berkeley…És most ismét Budapest. Két város, ám valójában két, egymástól különböző világ között ingázom időről időre.

Nekem mindig nagyon fontos volt a tanítás. Büszke vagyok rá, hogy Scheiber Sándor igazgató úr talán a világon egyedül nekem adott kitűnőket a vizsgákon és próbált rávenni, hogy maradjak itt, mert nekünk itt van dolgunk. Nagyon szerettem prédikálni, bár ezt a szót nem szerette, a rabbi nem prédikál, a rabbi tanít. Úgy tűnt egy darabig, hogy én leszek a Dohány utcai zsinagóga rabbija.

A reformzsidóság számomra azt jelenti, hogy tudomásul veszem a közösségem életformáját, igényeit, a körülöttem lévő világot, és nem tekintem feladatomnak rabbiként, hogy nyomasztó mintazsidó, eleven szemrehányás legyek azok számára, akik hozzám fordulnak.

Elie Wiesel egy helyütt azt mondja, hogy a zsidóság dolga nem az, hogy zsidóbbá, hanem hogy emberibbé tegye a világot.

Itthon a rabbik egészen másfajta vallási életet élnek, mint a híveik, és ez példamutatás helyett könnyen terméketlen elkülönüléshez, vagy képmutatáshoz vezethet. Amerikában olyan közösséget kerestem, ahol a „jámbor” távolságtartás biztosítja a tekintélyem és nem kell megjátszanom magam. Scheiber professzor sokszor és szeretettel mesélt nekünk a reformzsidóságról. Magától értetődött, hogy ide fogok tartozni. Scheiber vallásfelfogásában szerintem lényegében reformzsidó volt, de a hagyományos liturgiához nagyon kötődött: gyönyörűen énekelt és minden dallamot ismert. Amerikába érkezésem évében avatták a reformzsidók az ország első női rabbiját. Ez volt az utolsó lépés a nők teljes vallási egyenjogúsága felé, amit nélkülözhetetlenül fontosnak tekintek elsősorban elvi, de praktikus okokból is: nem lehet egy közösség felétől megtagadni az egyenlő bánásmódot, amelyre a társadalmi változások folytán egyre nagyobb az igény.

Ismerem és respektálom a tradicionalista vallásjogi ellenvetéseket, de ebben a kérdésben radikális vagyok. Ha a magyar zsidók jobban ismernék a reformmozgalmat, sokan találnák meg benne azt a közösséget, amelyet addig hiába kerestek. Amióta elvállaltam, hogy rendszeresen hazajárok a Bét Orim nevű reformgyülekezet rabbijaként, azt látom, hogy nagy konzervatív fordulat zajlott le a neológiában a 60-as évek óta.

A Mazsihisz alapszabályában az áll, hogy csak azok a közösségek csatlakozhatnak, amelyek egy kora újkori, az ortodoxia által elfogadott törvénygyűjtemény alapján gyakorolják a hitüket, vagy legalábbis hajlandóak ezt deklarálni, hiszen valójában a hívek kimutathatatlan töredéke éli e törvénygyűjtemény alapján az életét. Egy önmagát ernyőszervezetnek tekintő szövetség alapszabályában furcsán mutat ez a mondat, de a rabbikar egyelőre nem kívánja megváltoztatni. Nekem minden további nélkül megengedik, hogy temetési szertartást vezessek a zsidó temetőben, érdekes is lenne ezt megtagadni tőlem, aki a rabbiképzőn végeztem.

Worship Times

Tribute Donations

Hanani Preschool

Events Calendar

Religious School

Stay Up To Date

News & Announcements

hetiszakasz

Sign up to get the latest news and updates and join our mailing list

Mission

Our mission is to be a compassionate and inclusive community that makes Judaism relevant, meaningful and joyful.

Learn More

Tanulás

Hetiszakaszok

Közösség

We Welcome You With Open Arms And Open Minds

Community Hanukkah Candle

We welcome you with open arms and open minds. We nurture our members’ Jewish identities with dedication to Torah, traditions, and each other. We encourage every member, new and old, to connect with our multi-generational, multi-cultural, diverse community.